Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők

Állatokkal kapcsolatos idézetek

A kutya tőlünk tanulja meg azt, hogy mi fontos a számunkra - és hogy mi fontos szerintünk az ő számára. Mi magunk is háziasítva vagyunk: belénk nevelték kultúránk értékeit, azt, hogy hogyan legyünk emberek, és hogyan viselkedjünk másokkal. Ahhoz, hogy taníthassuk a kutyát, tisztában kell lennünk, hogy mit érzékel, és meg kell értetnünk vele, hogy mit érzékelünk mi.

Alexandra Horowitz

1

Nem arról van szó, hogy az állat szeretne beszélni, csak nem tud. Mi szeretnénk, ha beszélne, csak nem tudjuk rávenni.

Alexandra Horowitz

3

A legtöbb állat, de különösen a kutya, se nem kifejezésképtelen, se nem néma. A kutyák, ahogy a farkasok, a szemükkel, fülükkel, farkukkal és testtartásukkal is kommunikálnak. A némaságtól pedig igen messze áll az, hogy nyüszítenek, morognak, vakkantanak, csaholnak, nyöszörögnek, vinnyognak, ugatnak, ásítanak és vonítanak - teszik mindezt már életük első néhány hetében.

Alexandra Horowitz

2

Azt képzelni, hogy a kutya gondolkodása egyszerűen az emberi diskurzus lebutított formája, lealacsonyító a kutyára nézve. Számomra, kommunikációjuk lenyűgöző nagysága és változatossága dacára, éppen az teszi különösen becsessé a kutyákat, hogy nem használnak nyelvet. A hallgatásuk az egyik legvonzóbb vonásuk tud lenni. Ez nem némaság: csak a nyelvi zaj hiánya. A kutyával való együtt hallgatásban nincsen semmi kínos: sem abban, ha a szoba túloldaláról bámul minket, sem abban, ha álmosan egymás mellett heverünk. Ahol a nyelv véget ér, ott kapcsolódunk össze igazán.

Alexandra Horowitz

A kutyáink ismernek bennünket - valószínűleg sokkal jobban, mint mi őket. Tökéletes hallgatózók és leselkedők: kihasználják, hogy beengedjük őket a magánéletünkbe, és kikémlelik minden mozdulatunkat. Tudják, mikor jövünk, mikor megyünk. Kiismerik a szokásainkat: hogy mennyi időt töltünk a fürdőszobában, és mennyit a tévé előtt. Tudják, kivel alszunk, mit eszünk, miből eszünk és kivel alszunk túl sokat. Úgy néznek bennünket, ahogyan egyetlen más állat sem.

Alexandra Horowitz

4

Nehéz elképzelni, hogy ismerünk egy kutyát, de nem érintjük meg - és ő sem minket. Nincs ahhoz fogható öröm, mint ha egy kutya megbökdös az orrával.

Alexandra Horowitz

3

Az az igazság, hogy ha a "gyere ide" már megy, a kutyának nem nagyon van szüksége több parancs megtanulására. Taníthatjuk őt tovább, de csak ha mindketten örömünket leljük benne. Amit leginkább meg kell tanulnia, az a mi jelentőségünk - ezt pedig születésétől fogva látja. Az a kutya, aki nem tud parancsra pacsit adni, ettől csak kutyább lesz.

Alexandra Horowitz

0

Egy kutya sem szereti, ha olyan a szaga, mint egy fürdőkádnak.

Alexandra Horowitz

Egy kutya elnevezése a személyiségként - és ezzel antropomorfizálható lényként - való azonosítás kezdete. De muszáj neki nevet adni. Ezzel fejezzük ki, hogy szeretnénk megérteni a kutya természetét; ha nem nevezzük el a kutyát, az olyan, mintha nem is érdekelne bennünket. Mindig elszomorít, ha egy kutyát Kutyának hívnak: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdája nem ismeri el az élete részeként. A Kutya nevű kutyának nincs saját neve: ő csak egy alfaj. Nem kezelik egyéniségként. Amikor nevet adunk a kutyának, azzal elindítjuk a személyiséggé válás útján.

Alexandra Horowitz

2

Az eb, az kutya, de a puli többet számít, mint némelyik minden lében kanál ember.

Móra Ferenc

1

Csak mert tudsz egy lovon lovagolni, még nem jelenti azt, hogy bármelyiket megülheted.

Jeremy Irvine

4

A lónak mindig ismernie kell a lovasát. Ha még soha nem ültél lovon korábban, a lovad érezni fogja ezt. Emberi módon kell közeledned hozzá, vagy különben soha nem fogja azt tenni, amit szeretnél. Ha pedig ő nem akarja, semmivel se tudod majd rávenni.

Jeremy Irvine

2

A ló dolga, hogy bizalmat sugározzon az ember felé. Azt gondolom, azok az emberek, akikben már eleve van egy kis bizalom, érzik a lovakkal való különleges kapcsolatunkat, mert a ló megbízik az emberben: hagyja, hogy a hátára üljön, és meglovagolja. Az a szerepe, hogy az ember haladjon vele és bízzon benne.

Terence Hill

3

A ló (...) érti a kérdést, legalábbis érzelmi töltetében nagyon jól érti, s ha beszélni tudna, felelne is rá, csakhogy mindhalálig némaságra ítéltetett. Nem szabad, nem lehet semmit mondania, csak a testével, csak a létével kommunikálhat.

Székely János

4

A mókus agyában nem sok minden történik. Amit nagy vonalakban "a mókus agyának" nevezünk, annak nagy része csak egy dologgal foglalkozik: az élelemmel. Az átlagos mókus ilyesmiken gondolkodik: vajon mit lehet itt enni? Ez a gondolat ismétlődik ezután némi változtatással (pl.: Hol az ennivaló? Haver, állati éhes vagyok! Az ott egy ételdarab? és Van még kaja?) úgy napi hat-hétezerszer.

Kate DiCamillo

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ