Reménytelenséggel kapcsolatos idézetek

(416)

Gondoltam, jelentem,
jelentem, hogy fáradok,
hogy álmok nélkül álmodok,
s hogy a láthatatlanért lázongok,
pedig csak füst vagyok az erdőtűz után -
vihartól félve párolgok.

Laboda Róbert

41

Ahol én lakom,
ott luxus a jövő,
s a holnap napsütést halogat.

Laboda Róbert

7

Az ember sok mindent képes nélkülözni: az ennivalót, a vizet; de fény nélkül csak lekushad, és várja a halált, mintha a sötétség kiszívná minden életerejét.

Simun Vrocsek

4

A kétségbeesés a legőrültebb terveket is vonzóvá tudja varázsolni.

Csurgó Csaba

Néha még a halál is jobb a szenvedéssel teli életnél.

A zöld íjász c. film

20

Amikor soha nem látjuk a fényeket, nehéz tudni, melyikünk is van a sötétben.

Rihanna

Semmi vagyok, a nullánál is kevesebb. Hideg. Láthatatlan.

Chuck Palahniuk

20

Lombtalan lomb a mi lombunk,
Virágölő a virágunk,
Árnyéktalan az árnyékunk.

Ady Endre

18

Ha a csatára gondolt, bátorságot látott a veszéllyel, egykedvűséget a szenvedéssel, hősiességet a balsorssal szemben. De itt nem volt más, csak kínszenvedés, jajgatás, vak rettegés, megtört testek és a küldetésbe vetett hit teljes hiánya.

Ken Follett

Már semmi sem valóságos... egyetlen kavargó örvény a világ. Ami fekete volt, most fehér, ami fenn volt, lenn van, ami kelet volt, nyugat lett. (...) A világ sose lesz már az, ami volt. Ha legalább volna valami, csak egyetlenegy dolog, ami normális, amiben meg lehet kapaszkodni.

Agatha Christie

11

A sötétből csak a sötétbe lehetett átlépni, sötétséghez szokott szemem el se bírt volna másféle fényviszonyokat.

Tóth Krisztina

5

Minél jobban erőlködsz, annál jobban rád telepszik a reménytelenség.

Nicholas Sparks

22

Akadt néhány újabb szerelme. De az első emléke valamennyit elrontotta; s hol volt már a vágy heve, az élmény friss zamata? Szellemi becsvágya is csökkent. Évek múltak egyformán; és élt tovább renyhe szívvel és munkátlan elmével.

Gustave Flaubert

3

Első érzése valami végtelen ámulat volt. Reményének e szertefoszlása valósággal összezúzta. Elveszettnek érezte magát, mint az örvény mélyére hullt ember, aki tudja, hogy nem segít rajt senki, és hogy meg kell halnia.

Gustave Flaubert

4

A remény hal meg utoljára.
Milyen kár, hogy előtte mi, emberek.

Keresztury Tibor

40
Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ