Adam Foulds: Eleven útvesztő

Adam Foulds: Eleven útvesztő

(12 idézet)

Gondolat Kiadó

1840 körül járunk, egy Londonhoz közeli erdős vidéken, High Beachben. Itt működteti elmegyógyintézetét Matthew Allen, a karizmatikus orvos, aki mindig újabb és újabb nagyszabású tervekkel áll elő, s aki, bár korábban egyszer már súlyosan eladósodott, most éppen soron következő ígéretes vállalkozásához keres befektetőket. Itt, az intézet falai között él John Clare, az egyszerű sorból származó költő, akit egykor ünnepeltek a nagyvárosi kritikusok, de most mentális zavarokkal küzd; és melankóliában szenvedő testvére kíséretében ugyancsak ide érkezik a harmincéves, a hírnév kapujában álló másik költő, Alfred Tennyson, akit Allen kamaszlánya, az okos és büszke Hannah tüntet ki rajongásával.
A történelmi tényeket a fikcióval vegyítő történet fő vonulatát Clare fokozatosan elboruló elméjének és elhatalmasodó fantáziavilágának mesteri ábrázolása adja. Ugyanakkor a lírai szépségű, zenei kompozíciójú regény több szereplő nézőpontját váltakoztatja, és egymásba fonódó, impresszionisztikus epizódokban számol be hét évszak eseményeiről és a főszereplők részben összekapcsolódó, részben párhuzamos sorsáról.

Regény

Az erdő önmagába hal, növekszik, miközben a formák elenyésznek, felfalatnak, újból meghosszabbodnak.

26. oldal

Az élettelen dolgoknak, a szervetlen dolgoknak is megvan a maguk energiája.

26. oldal

Semmi nem termeli ki nagyobb bizonyossággal a lelki zavarokat, mint a család.

28. oldal

Semmi szégyellnivalót nem látok abban, ha valakinek családja van. Általában nem olyasmi ez, amiben dönthetünk.

28. oldal

A túlzott szakosodás véleményem szerint nem segíti a tudományt. Ha egyesítő erejű gondolatokat keresünk, muszáj minél szélesebb körű szellemi tevékenységet folytatnunk.

29. oldal

A törvényes és a természetes nem egy és ugyanaz.

53. oldal

2

Az, hogy valami soha nem történt meg korábban, még nem jelenti azt, hogy soha nem is történhet meg.

53. oldal

Mi haszna folyton kérdezni? Mintha a gondolkodás a legcsekélyebb mértékben is segíthetne. Semmit nem lehet érvekkel létrehívni. Ami létezik, az létezik. Csak egyetlen dolognak van haszna: ha az ember szétfoszlatja maga körül a gondolatfelhőket, ha a semmiben létezik. Ha semmivé válik. Ha ugyanolyan üres, mint a hideg. És vár.

63-64. oldal

A közönség ízlése egyre inkább a hasznos könyvekhez és a prózában írott regényekhez pártolt. De a költészet fennmarad. A civilizációnak mindig is szüksége volt rá.

168. oldal

Jöjj, szép tavasz, jöjj, tünde, enyhe lég!
A felhő kebliből, míg zene kél,
És rózsaszirmok árnyas fátyla rejt,
Ereszkedj hát a földjeinkre le.

James Thomson(átvett idézet)

178. oldal

Szeretni azt az életet, amelyik lehetséges: ez is szabadság. Talán nincs is másféle szabadság.

227. oldal

A sorscsapások éket vernek az emberek közé. (...) Részben éppen ez a rendeltetésük. Isten küldi őket ránk, így kényszerítve bennünket, hogy Őhozzá folyamodjunk, hogy belássuk: Ő a mi igaz menedékünk, hogy csapodár és szeszélyes embertársaink megbízhatatlanságától elvezessen bennünket Krisztus menedékébe.

235. oldal

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ