Rachel Joyce: Ellopott pillanat

Rachel Joyce: Ellopott pillanat

(9 idézet)

Maxim Könyvkiadó

Byron Hemmings hétköznapi reggelre ébred: iskolai egyenruhája a szék hátán hever, a kishúga veszekszik vele a reggelinél, odalentről hallja anyja cipőjének kopogását a konyhából. Amikor aztán hármasban elindulnak otthonról, és a tavaszi reggel sűrű párája veszi körbe őket, minden megváltozik. Egyetlen szörnyű pillanat, és valami olyan váratlan dolog történik, hogy Byron egész élete kizökken. Az édesanyja mintha észre sem venné, de a tizenkét éves Byron érti, hogy attól a pillanattól fogva már semmi nem lehet ugyanaz.
Mi történt, és ki az oka? Napok, hetek telnek el, és Byron tökéletes világa megrázkódik. A szüleiben nem bízhat, ezért legjobb barátjával, Jamesszel szövetkezik, és a két fiú tervet kovácsol...Tovább...

Byron Hemmings hétköznapi reggelre ébred: iskolai egyenruhája a szék hátán hever, a kishúga veszekszik vele a reggelinél, odalentről hallja anyja cipőjének kopogását a konyhából. Amikor aztán hármasban elindulnak otthonról, és a tavaszi reggel sűrű párája veszi körbe őket, minden megváltozik. Egyetlen szörnyű pillanat, és valami olyan váratlan dolog történik, hogy Byron egész élete kizökken. Az édesanyja mintha észre sem venné, de a tizenkét éves Byron érti, hogy attól a pillanattól fogva már semmi nem lehet ugyanaz.
Mi történt, és ki az oka? Napok, hetek telnek el, és Byron tökéletes világa megrázkódik. A szüleiben nem bízhat, ezért legjobb barátjával, Jamesszel szövetkezik, és a két fiú tervet kovácsol...
Mint az első könyvében, a Harold Fry valószínűtlen utazásában, Rachel Joyce itt is elbűvölő jellemeket rajzol, akiknek hétköznapi élete egyszerre a káosz forgatagába kerül, akik megtanulják, hogy a gyerekeknek néha szülőként kell viselkedniük a saját szüleikkel, akik rájönnek, hogy múltjuk kemény igazságaival szembesülve, váratlanul mély, és meglepő következményekkel járó, kapcsolatokba bonyolódnak. Rachel Joyce regényírói tehetségét ezúttal is bizonyítja a könyvből áradó szeretet, megbocsátás, katarzis.

KortársRegény

Törekednem kell rá, hogy ne legyek még annál is ostobább, mint amilyennek Isten teremtett.

64. oldal

Az idő nem áll (...) meg. Ez az idő lényege. Könyörtelenül halad.

124. oldal

23

Semmi sem véletlen. Minden okkal történik, és az ok mélyen bennünk rejtőzik.

168. oldal

35

Birtokba kell vennie a múltat, hogy elengedhesse.

170. oldal

Nem értem, miért adnak az emberek egymásnak vágott virágot. Hiszen meghal. Adnának inkább valami hasznosat. Egy tollat vagy ilyesmit.

206. oldal

Ki állíthatná, hogy az idő valóságos, csak azért, mert vannak óráink, hogy mérjük? Ki mondhatná meg, hogy minden pont ugyanabban a tempóban halad-e előre? Talán minden hátrafelé vagy oldalvást mozdul.

276. oldal

Talán nem azok a legokosabb emberek, akik annak képzelik magukat. Talán azok az okosak, akik tudják, hogy nem tudnak semmit.

325. oldal

Nem lehet mindenre címkét ragasztani. Ha mégis, akkor időről időre felül kell vizsgálni, és szükség esetén átragasztani. Az igaz lehet úgy igaz, hogy mégsem meghatározó. Lehet többé-kevésbé igaz, és talán ez a legtöbb, amit ember remélhet.

327. oldal

Néha könnyebb megélni az elkövetett hibáinkat, mint összegyűjteni a szükséges képzelőerőt és energiát, hogy jóvátegyük őket.

376. oldal

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ