Stephenie Meyer: Twilight - Alkonyat

Stephenie Meyer: Twilight - Alkonyat

(57 idézet)

Könyvmolyképző Kiadó

Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a "mindennapi" csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő. Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik.

VámpírRomantikus

 IdőKedvencHossz

Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.

11. fejezet, 236. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Ha már úgyis a pokolra jutok, legalább legyen miért.

5. fejezet, 92. oldal, Könyvmolyképző, 2009.

Ha tudnék álmodni, én is rólad álmodnék. És nem szégyellném.

14. fejezet, 297. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Azért félek, mert... hát szóval, nyilvánvaló okokból nem maradhatok mindig veled. És attól félek, hogy én veled akarok lenni, sokkal jobban vágyódom rá, mint szabadna.

13. fejezet, 269. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

A remény újra meg újra felütötte a fejét a lelkemben, hogy aztán fájdalmasan eltiporja a valóság.

7. fejezet, 154. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Itt vagyok... amit nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy inkább meghalnék, mintsem elszakadjak tőled.

13. fejezet, 277. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Alkonyat van megint. (...) Megint vége van valaminek. Bármilyen tökéletes is egy nap, mindig véget ér.

Epilógus, 498. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.

24. fejezet, 477. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Ha az élet valóra váltja legmerészebb álmodat, akkor nincs mit megbánnod, ha ez az álom aztán véget ér.

Előszó, 7-8. oldal, Könyvmolyképző, 2009.

Jól titkolod, (...) de azért le merném fogadni, hogy sokat szenvedsz. Csak nem engeded, hogy meglássák rajtad.

2. fejezet, 54. oldal, Könyvmolyképző, 2009.

Bármennyi közös időt szánt is nekünk a sors, egy percet sem akartam veszíteni belőle.

12. fejezet, 259. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Megkérhetlek valamire? (...) Ha majd legközelebb megint úgy döntesz, hogy a saját érdekemben keresztülnézel rajtam, volnál szíves előre figyelmeztetni?!

5. fejezet, 96. oldal, Könyvmolyképző, 2009.

Ha csak eszembe jutott a hangja, a hipnotikus pillantása, mágneses vonzereje, akkor semmi mást nem akartam, csak vele lenni, most mindjárt. Még akkor is, ha... de erre nem akartam gondolni. Legalábbis nem itt, egymagamban.

7. fejezet, 143. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

A bátorság egy ponton túl már őrültség.

24. fejezet, 478. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Nekem most te vagy a legfontosabb dolog az életemben. És mindig is az maradsz.

13. fejezet, 277. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ