Boldogkői Zsolt

1961. április 12. —
magyar molekuláris biológus és egyetemi tanár

Figyelés

Könyvek

A munkájukat a színtiszta ráció alapján végző kutatók elméjét is ellephetik abszurd eszmék, ha nem a konkrét szakterületről van szó. Az emberi agy ugyanis alapvetően nem a racionális gondolkodás eszköze, hanem inkább egyfajta érdekérvényesítő gépezet. Elménk a rációt sokkal inkább használja önigazolásra és különféle egyéb ideológiák gyártására, mint a problémákra adott helyes válaszok kialakítására.

Alternatív természettudomány nem létezik. E tény egyszerű oka az, hogy a tudomány a valóság megismerésével foglalkozik, valóságból pedig csupán egyetlen létezik. Kivétel a fenti szabály alól az alternatív orvoslás, amely nem alkalmazza a tudományos bizonyítás kritériumait. Vajon miért éppen a gyógyítás tudományának akadt vetélytársa? A válasz pofonegyszerű: biznisz van a dologban. A gyártók és forgalmazók oldaláról a befektetést nem igénylő extraprofit, a vásárlók részéről pedig a pirulákba rejtett remény alkotja az üzlet két ellentétes oldalát.

A modern gyógyítás az áltudomány bölcsőjében jött a világra.

A tudományos módszer csak egy a sok közül. Egyetértek. Azt azonban hozzáteszem, hogy a tudományos módszer az egyetlen, amelyik hiteles tudást képes produkálni.

A demokrácia a vélemények ütköztetésén és mások nézeteinek tiszteletben tartásán alapul. A tudományos igazságot azonban nem a demokrácia alapelvei szerint kell megítélni, hiszen az egyszerűen létezik, bárhogyan is vélekedünk róla és bármennyien tesszük is ezt. A tudomány és az áltudomány között nincs sem arany középút, sem közös cél, amiért össze kellene fogniuk, ezért az állítások közé egy éles demarkációs vonalat szoktam húzni. A középen állás és a felek közötti konszenzusra való törekvés szimpatikus tartalmat hordoznak, de ezek az elvek nem adaptálhatóak a tudományra.

A világ filozófiai alapú leírása korábban az egyetlen lehetőség volt arra, hogy állításokat fogalmazzunk meg annak működésére vonatkozóan. Ma a filozófia inspirálhat, kijelölheti a gondolkodás kereteit, megadhatja a bizonyítás kritériumait, de nem helyettesítheti a kísérleteket és a megfigyeléseket.

Az emberi agy pragmatikus gépezet, amely elsősorban nem a tények megismerésének, hanem az egyéni és az evolúciós értelemben vett siker elérésének eszköze. A valóság, az igazság és az igazságosság csak akkor érdekesek számunkra, ha egybevágnak vélt vagy valós érdekeinkkel.

A tudás teszi a jól működő társadalmat. A tudatlanság melegágyat vet a prekoncepciók és a gyűlölködés számára is, s védtelenné teszi az embert a különféle csatornákon áradó manipulációkkal szemben.

Az evolúció egy lassú folyamat, azért a gének nem képesek követni a társadalmi változásokat. Más szóval, a törzsi ösztön bennünk rekedt, s kőkorszaki viselkedésre sarkall bennünket. A nyugati társadalmak az ész, a modern erkölcs és a jog erejével tartják féken ezt a vak mechanizmust.

A mai világban a szürke dolgokat fekete-fehérnek láttatjuk, a valóban fekete és fehér dolgok közötti választás viszont elmaszatolódik. Bizonyos esetekben el kell dönteni, hogy melyik állítás a helyes, hiszen kizárják egymást. Más esetekben viszont az egyensúly, a középen állás, a kompromisszum a fontos. Csak ne keverjük a relevanciákat. A homeopátia és a tudomány között választani kell, a politikában viszont kompromisszumra lenne nagy szükség manapság.

A nyitottság hiányával rendszerint azok vádolnak meg, akik csak az irracionalitás felé teljesen nyitottak, a tudományos gondolkodás felé viszont maximális zártsággal rendelkeznek.

Ne féljünk nevén nevezni a hazugságokat, szabad emberek vagyunk. Nem engedhetjük meg, hogy a józan észt tartósan legyőzzék a hamis eszmék. Olyan ez, mint az élet és a halál küzdelme: ez utóbbi elég, ha csupán egyszer győzedelmeskedik, innentől övé lesz visszavonhatatlanul a végső diadal.

Ha valamihez érdekünk fűződik (...), az elménk meg fog győzni annak helyességéről.

Ha engedjük az áltudomány és az átverés virágzását, az nem színesíteni fogja a világunkat, hanem egy hatalmas szürke szmoggal, a tudatlanság füstködével vesz bennünket körül.

Ha egy orvos - vagy álorvos - udvarias és mosolyog, az még nem jelenti azt, hogy hatásos is a terápiája.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ