Johann Wolfgang von Goethe

Johann Wolfgang von Goethe

1749. augusztus 28. — 1832. március 22.
német író és költő

Figyelés

Könyvek

Semmi a világon nem teszi szükségessé az embert, csak a szeretet.

Nincs oly igazi, meleg öröm a világon, mint látni egy nagy lelket, amint megnyílik az ember előtt.

Mi szívünknek a világ, szerelem nélkül? Ami egy varázslámpa fény nélkül!

Hogy a gyerekek nem tudják, mit akarnak, abban minden nagy tudományú tanító- és hopmester egyetért; hogy azonban felnőttek is gyermek módra támolyognak ezen a földön, és mint azok, éppúgy nem tudják, honnan jönnek és hová mennek; hogy éppoly kevéssé cselekszenek igaz célok szerint, s éppúgy kétszersülttel és kaláccsal és nyírfavesszővel kormányozzák őket: azt senkinek sem ízlik elhinni, pedig úgy vélem, kézzelfogható igazság.

A világ minden ajándéka, minden szívessége nem pótol egyetlen pillanatnyi belső örömöt.

Úristen! Azt rendelted az ember sorsául, hogy ne legyen boldog, csak míg nem jön meg és ha csak ha már megint elment az esze!

Kicsoda vagy tehát?
Az erő része, mely
Örökké rosszra tör, s örökké jót művel.

Hasztalan nyújtom feléje a karomat reggel, ha nehéz álmomból ébredek, hasztalan keresem ágyamban éjszaka, ha egy boldog, ártatlan álom rászedett, mintha őmellette ülnék a réten, és fognám s ezer csókkal borítanám a kezét. Ó, ha ilyenkor, még félig az álom révületében, utána nyúlok, és ettől felébredek - könnyek árja zuhog fuldokló szívemből, és vigasztalan zokogok a sötét jövő felé.

Viszontlátjuk egymást, megtaláljuk egymást, mi minden alakban felismerjük egymást.

Az önismerethez nem elmélkedéssel juthatunk el, hanem cselekvéssel. Igyekezz tenni a dolgokat, és csakhamar látni fogod, milyen anyagból is gyúrtak.

Aki nagyot akar, annak össze kell szednie magát. A korlátozottságban mutatkozik csak meg a mester. És a törvény csak szabadságot adhat nekünk.

Valamely dologra való puszta rátekintés nem visz minket előre. Minden szemlélés szemléletbe megy át.

Ki leggonoszabb korban jött világra,
az a gonoszt is jónak találja.

Ha jót teszel, tedd csak a jóért!
Ezt gyermekednek add tovább:
S ha gyermekednél kár a szóért,
majd megszívleli unokád.

A szerencse súlymérője
Ritkán áll be egyenlőre,
Nem elég, hogy szemet táts.
Kell, hogy sülyedj vagy emelkedj,
Nyerj vagy veszíts, győzz vagy szenvedj,
Üllő légy vagy kalapács.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ