M. C. Beaton

M. C. Beaton

1936 —
eredeti nevén Marion Gibbons, skót származású írónő

Figyelés

Könyvek

Nekem az a tapasztalatom, hogy azok a nők, akikkel rosszul bánnak odahaza, ha külső nyomásra elhagyják is a férjüket, később megint egy hasonló jellemmel állnak össze.

Látom, rászokott a lapos sarkú cipőkre. Na, igen, a nők legalább kéthüvelyknyit összemennek, amikor befuccsol a szerelem.

Tévedni emberi dolog (...), megbocsátani isteni, márpedig én nem vagyok isten.

Nálad a szerelem már függőség. Az a te legnagyobb bajod, hogy önmagadat feleannyira se szereted. Így amint rájössz, hogy épp nem rajongsz senkiért, minden igyekezeteddel azon vagy, hogy valamiképpen betöltsd az űrt.

Csak mítosz lenne a női egyenjogúság? A mozgalom összes vívmánya kimerül abban, hogy a nőktől most már nemcsak a gyermekvállalást várják el, hanem azt is, hogy dolgozzanak. A nők iránti tisztelet a múlté.

Azt hiszem, annyi a titok, hogy elégedettnek kell lennünk magunkkal anélkül, hogy ehhez mások bátorítására támaszkodnánk, ami nem könnyű.

- Nem tudom, mit tegyek.
- Akkor ne tegyen semmit (...). Ha bizonytalan, inkább ne csináljon semmit.

Milyen furcsa, hogy az emberek már nem is igen beszélnek szerelemről. Megszállottak, rabjává lesznek a másiknak, vagy a másikra vannak utalva - de semmi esetre sem vallanák be, hogy elveszítették az irányítást, ugyanis az a szó, hogy "szerelem", újabban egyet jelent a gyengeséggel.

A férfiak azzal az irigylésre méltó adománnyal születnek, hogy a legkisebb apróság miatt is képesek bűntudatot ébreszteni a nőkben.

- Talán ezen a karácsonyon tényleg havazni fog.
- Soha nem havazik karácsonykor. (...)
- Soha semmi nem végleges.
- Kivéve a romantika halálát.

Az a helyzet, fiam, hogy akibe az ember tizennyolc évesen beleszeret, az ritkán ugyanaz, mint akibe huszonnégy évesen szeret bele.

A vidéki élet hátránya (...) hogy az ember nem tudja kivonni magát alóla, amint körülötte minden meghal vagy hibernálódik a tél idejére. A városban, ahol a fények és a nyüzsgés az úr, nehezebb észlelni az évszakok váltakozásait.

A december általában mindig sötét és sivár, de ha az embernek van karácsonyfája, meg egy csomó dísze és karácsonyfaégője, akkor igazán hangulatos lesz.

A szerelem gyakran a vágy álruhájában érkezik, vagy késői hála képében.

- Vágyom egy mesés karácsonyra.
- Olyan nincs (...). Nőj már fel. Karácsonykor minden ember csupa stressz. Isznak, összevesznek a rokonaikkal, míg végül kiderül, hogy mindig is utálták egymást. Túl romantikus vagy.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ