Téli mese

amerikai romantikus vígjáték (2014)

Figyelés

Ha nagyon szeretünk valakit, kijátszhatjuk a halált.

Egyik élet sem fontosabb a másiknál, és mindennek megvan a maga célja. Mindennek. Képzeld el, hogy mind a nagy terv részei vagyunk, melyet egy nap megértünk, és e napon, miután megtettük azt, amire csakis mi vagyunk hivatottak, felszállunk, és azokkal, akiket legjobban szerettünk, újra egyesülünk örök ölelésben! Képzeld el, hogy csillagokká válunk!

A varázslat mindenütt körülvesz minket. Csupán keresnünk kell, fürkészni figyelmesen.

Aki szülőre vágyik, nem ismeri a hívságot.

Az élet egy nagy tánc, és mindnyájunknak van feladata.

A jó és rossz csatáját valójában nem nagy seregek vívják, egy-egy élet dönt kimeneteléről.

Mindnyájunknak megíratott a sorsa. És van egy világ a miénken túl, ahol mindnyájunk lelke összekapcsolódik a nagy terv részeként.

Utazók vagyunk, a végzet által kijelölt utat róva, mely ahhoz vezet minket, kinek részére a bennünk élő csoda hivatott. De vigyázz, miközben kutatjuk a fényt, leszállhat a sötétség.

Minden gyermek csodával a lelkében születik, különleges céllal, és minden egyes csoda csupán birtokosának adatik meg.

Képzeld el, hogy az idők kezdetén még nem voltak csillagok az égen. Képzeld el, hogy a csillagok nem azok, miknek gondoljuk őket. Képzeld el, hogy a távoli fények nem a messzi nap sugaraiból áradnak, hanem szárnyunkból, midőn csillagokká változunk.

Amikor elveszítjük igaz szerelmünket, az életünk értelmetlenné válik, szinte kiüresedik. De végzetünk beteljesítésének reménye megmarad, még ráébredhetünk rendeltetésünkre. És nagy ritkán megtörténhet, hogy sorsunk kutatásának útja felülkerekedik, akár magán az időn is.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ