Tóta W. Árpád

(10 idézet)

1977. április 28. —
írói nevén Worluk, magyar újságíró, publicista és kritikus

Figyelés

A sértődés lehetősége nem ok a hallgatásra.

Az álszentség boldogtalansághoz és meghasonláshoz vezet.

Húsvét örömhíre az, hogy minden vallásosság nélkül, hitvalló hitetlenként is élvezhetjük. Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket. Kedves gyerekek, húsvéthoz nem kell Krisztus, csak életöröm. És hús. Meg csoki.

A legszűkebb, egyenesági rokonságot és legközelebbi barátokat kivéve minimális az esély arra, hogy a karácsonykor ezzal-azzal megdobott embertársainkat bármi értelmessel lepjük meg, vagy legalább örömet szerezzünk a csomaggal. A legtöbb, amit elérhetünk, hogy láthatóan drágább ajándékot veszünk, mint amit kapunk, és akkor a szeretet ünnepének nagy harcikártya-játékából győztesen térhetünk haza.

Nem tudom (...), hívő emberek hogyan képesek elhessegetni azt a problémát, hogy a vallásukon kívül számos másik létezik, melyek ellentmondanak egymásnak. Hogy van az, hogy a jóisten a kínaiakhoz nem ért rá elmenni? Ez az egészet megtorpedózza. A kereszténység addig működött, míg zárt volt a világ.

2

Attól, hogy a világ, az élet melegebb, puhább lenne, ha volna egy gondoskodó atya, hát, attól még nem lesz. Attól, hogy én szeretném, hogy legyen egy mennyei atyám, attól ez még nem lesz igaz. Ez olyan, mint amikor a magányos kisgyerek barátokat képzel magának.

1

Csodálatos lények vagyunk. Nem istenek, nem tökéletesek, de megvan bennünk a jó akarása. Kitalálunk hát bátor, önfeláldozó, emberséges figurákat, akik példát mutathatnak a gyerekeinknek, hogy jobbá váljanak, mint nekünk sikerült. A legkisebb királyfit, Nemo kapitányt, Timurt és csapatát, Kinizsi Pált, Mátyás királyt, Mitrászt, Jézust, Makk Marcit. A hiba valahol ott van, amikor a gyerek úgy marad, és nem veszi észre, hogy a példa megmutattatott, a mesének vége. A megváltás már az ő dolga lesz.

Ez a választás lényege: megtalálni a leginkább vállalhatót a sok kifogásolható között.

Aligha méltó a korlátlan hatalomra az, aki a végsőkig ragaszkodik hozzá. Időben visszavonulni, a saját korlátokat felismerni nagyszerű cselekedet.

A legfőbb veszély, ami politikusra leselkedik, az a valóságvesztés.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ