Ungvári Tamás

Ungvári Tamás

(21 idézet)

1930. szeptember 25. —
magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa

Figyelés

Könyvek

A tárgyak az embernél maradandóbbak, a történetek nemzedékről nemzedékre szállnak. Az ÉN - az elmúlás.

A tudományos eredmények csak akkor szolgálják az emberiség üdvét, ha minél szélesebb tömegek életét teszik elviselhetőbbé.

Egy találmány akkor érvényes, ha célszerűen hasznosítható - a haszon, mint a képzelet előrehajtó eleme, része az innováció kultúrájának.

Minden nagy felfedezés kommunikációs forradalom. A kerék felfedezése is az volt: könnyebben gurult tőle a szekér. Kopernikusz, Galilei és Newton nélkül nem lett volna óceánhajózás vagy tájékozódás a világegyetemben. Einstein nélkül nem juthattunk volna el a Holdra.

Én igyekeztem megőrizni azt a lázat, izgalmat, amit az ifjúság fűt az olvasás alá. Ez a világ felfedezésének izgalma. Ha ezt a kíváncsiságot sikerül megőrizni, akkor megmarad valami az ifjúságból.

Az embernek egy tál rizsen túl közvetlen szüksége semmire sincs. Csak fölöslegre, mint például a szabadságra, mely nélkül élni lehet, de minek.

A kérdés nem az, miért nem olvas annyi ember, hanem az, hogy miért is olvasunk, és persze mit.

A fogalmak, jelszavak akkor is hordozzák eredetüket, ha kiszakítva eredeti környezetükből, kifordítják, mint a malaclopót.

Az öregségnek millió és egy átka, keserve, cudarsága van, létezik azonban egy elvitathatatlan, kétségbevonhatatlan előnye: hogy megadatik a teljes és tökéletes szabadság! Nincs elkötelezettséged! Azt írsz, amit akarsz, azt mondasz, amit akarsz, azzal állsz szóba, és azzal nem, akivel akarsz, véleményt formálhatsz bármiről. Arról szól az életed, hogy szabad vagy!

Hazugságban létezni folytonos erőfeszítés, kényszerességek hálója. Nem egyszerűbb igazat mondani, és szorongások nélkül élni? Ez békét ad. Biztonságot. Átsegít sok problémán, vagy legalább nem termel újabbakat.

A történelemtudomány igazán nagy munkái szubjektív memoárok, a szemtanúk vallomásai.

Az egyén nem bízhatja magát a gondviselésre. A cselekvés: a felelősség vállalása a kiszámíthatatlan világban.

A hős személye (...) gyakran csak ürügy - épp a körülmények bemutatására.

A természet mintha jogos örökségként osztaná szét az emberek jussát az élethez; a társadalom azonban éppen intézményei révén megkülönbözteti őket.

1

A valóságot elszürkíti és megdermeszti a hétköznap mocska; a művészet viszont a friss szemlélet varázsával, a képzelet erejével kiszabadíthatja azt.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ