Vámpírnaplók

amerikai fantasy filmsorozat (2009-)

Figyelés

A remény fáj. És nem akarok több fájdalmat.

Minden alkalommal hagyom magam reménykedni kicsit. És amikor újra a semminél kötünk ki, a szívem egy kicsit még jobban összetörik.

Néha olyasmiket is kell tennünk, amit nem szeretünk.

A nyugodt elme győzedelmeskedik.

Sosem késő jobb emberré válni.

Néha áldozatot hozunk a jó ügy érdekében.

Tudod mi a jó a buszozásban (...), a végtelen út. Van idő gondolkodni, és megfigyelni az embereket a hétköznapi életükben.

Mindenki másképp gyászol, van, aki virágot hoz, és van, aki azt teszi, amit a szerettei akartak volna.

Ha azt mondják, valamire nem vagyok képes, bizonyítani akarok.

Manapság az ágyból kikelni is veszélyes, de élni kell az életünket.

Ha folyton ellöksz mindenkit magadtól, akkor végül egyedül maradsz.

Egy egész világ vár rád odakint, csodás városok és művészet és zene, valódi szépség, és az egész a tiéd lehet.

Még sosem szerettem ennyire úgy, ahogy téged szeretlek. De te nem így érzel. (...) Tudom, hogy sosem akartál megbántani. Tudom, hogy a magad módján szerettél. És talán, ha a dolgok máshogy alakulnak, ha a világ kedvesebb lett volna hozzánk, én is lehettem volna életed szerelme.

Az igaz szerelem nem valós, amíg nem kölcsönös.

- Nem tudsz leülni, és várni, hogy majd jönnek a jó dolgok, de... azt megteheted, hogy megbocsátasz magadnak, amiért megpróbálsz boldog lenni a rossz napokon is. (...)
- Boldog vagyok. Te boldoggá teszel. A legjobb barátnőm elment, anya meghalt, az egész város elpusztult, de mikor veled vagyok, boldog vagyok.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ