Idézetek

"Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak."

Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. Igyekeztem érdekes dolgokat elmesélni erről a gyönyörű nyelvről (ezt mint magánember mondom; a nyelvészet nem ismeri a "gyönyörű" fogalmát!), de célom nem a kimerítő leírás volt. Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv - viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét. Néhol azért eléggé szakszerű leszek, mert muszáj megmutatni, hogyan dolgozik a nyelvész és milyen alapon teszi megállapításait - hogy mi az a "gyök", mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért nincs egyszerűsödés, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd, miért tér el a helyesírás a kiejtéstől, és így tovább.

Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg.

A fizikusok majdnem száz éven keresztül szinte Szentírásnak tekintették John Keats szavait: „a szépség igazság”. Meggyőződésük, hogy a legjobb elméletek szépek, természetesek és elegánsak. Ez az elvárás dönti el, melyik elmélet lesz népszerű, és melyik kerül papírkosárba. Csakhogy sajnos éppen ez az oka annak, hogy a fizikában több mint négy évtizede nem történt jelentős elméleti áttörés.

Fizikusok útvesztőben című könyvében Sabine Hossenfelder kifejti, hogy a szépségre irányuló modern törekvés elfedi előlünk természeti világunk valóságos természetét. A kutatók elképesztő elméleteket állítanak fel, új részecskék tucatjainak létezését sejtik, ezekből azonban szinte semmit sem igazoltak megfigyelések – mi több, közülük sokat ellenőrizni sem lehetséges. A szépség hajszolása az egész tudományágat zsákutcába vezette.

Hossenfelder arra figyelmeztet, hogy a tudósok csak akkor fedezhetik fel az univerzum igazságait, ha elfogadják, hogy azok akár zűrösek és bonyolultak is lehetnek.