Szomorú szerelem
Az elmúlt fél év legnépszerűbb szomorú szerelmes idézetei:
Van, akinek az a sorsa, hogy örökké a szívedben maradjon, még ha távozik is az életedből.
Mindenki otthagyja az embert. Talán nem mindig fizikai értelemben. Hanem érzelmileg.
Életem leggyönyörűbb tragédiája, hogy jobban szerettelek téged, mint magamat valaha is fogom.
Ez a gond azzal, amikor el akarsz engedni valakit. Hogy olyan, mint valamiféle gyilkosság. Vagyis inkább gyilkosság-öngyilkosság. Meg kell ölnöd az emlékeidben élő személyt, és meg kell ölnöd saját magadnak azt a verzióját, amelyiknek annyira szüksége volt erre a személyre.
Nekem ő volt a mindenem, de én csak egy darabka voltam az ő életében.
A szeretet ártalmas hiba, és bűntársa, a remény, álnok illúzió.
Csak azért, mert szeretsz valakit, még nem biztos, hogy ő a legmegfelelőbb számodra.
Ha egyszer a szív összetörik... nem könnyen forr össze. (...) Olyan, mint az edzett üveg, amely millió darabra törik, és soha többé nem lehet összerakni. Legalábbis nem úgy, ahogy volt. Össze lehet kotorni, de attól az még nem lesz ablak. Csak egy halom törött, színes üveg. A szilánkokra tört szívek nem gyógyulnak meg, nem forrnak össze. Egyszerűen nem úgy működnek.
A fájdalom hatására meggyőzzük magunkat, hogy ha nem nyílunk meg, és nem szeretünk újra, nem adunk esélyt az újabb sérülésre.
Azt mondják, hogy (...) rövid az élet. De ahhoz képest, hogy nekünk milyen kevés idő jutott, túl hosszú.