Anyai gondoskodás
(21 idézet)
A világ jövője a gyermekben rejlik. Az anyának olyan szorosan kell őt magához ölelnie, hogy tudja, ez az ő világa. Az apának pedig fel kell vinnie a legmagasabb hegyre, hogy lássa, milyen ez a világ.
Könnyek között jöttem emberként élni,
Anyám karja féltőn vigyázott rám.
Az első bánatomra egy mosoly volt a válasz,
Nincs baj, az élet ilyen, néha fáj.
Még a világon se voltam én, már akkor jóban voltam veled,
Hónapokon keresztül nem engedtem el a kezed,
Már akkor óvtál és megvédtél a bajtól,
Te voltál az (első) hős, aki csak miattam harcol,
Teltek a hetek, lassan elindultam járni,
Te boldog voltál, mikor meghallottál kiabálni,
Mikor az első szó elhagyta a számat,
A karjaid jelentették a pihe-puha ágyat.
Egy kisgyereknek, egy kisfiúnak is, százszor inkább az anyjára van szüksége, mint az apjára.
Egy anya számára a legnagyobb rémálom az, ha nem képes megoltalmazni a gyerekét.
Vannak áldozatok, melyeket csak anya hozhat: emlékezzünk csak vissza gyermekéveinkre, azon számos éjekre, melyeket anyánk nyoszolyánk mellett átvirrasztott, midőn betegek valánk; azon folytonos gondra, mellyel fölöttünk őrködött, azon nagyobb s kisebb áldozatokra, melyeket nevelésünk, egészségünk, jövőnk követeltek, melyek oly egyszerű készséggel hozattak, miként eszünkbe sem jutott, hogy itt áldozatról van szó.
Az anyák (...) megszenvedtek értünk, a leggyakrabban olyan helyen, ahol nem láttuk őket.
Nem lehet nagyobb szeretet, szüntelenebb szorgalmatosság, fáradságosabb munka, éjjeli és nappali nyughatatlanság, mint az anyáknak magzatuk körül való dajkálkodásában.