Lázadás
(14 idézet)
A lázadás (...) abszolút negatív pozíció. Romboló attitűd, melyet ha az ember nem tud átalakítani pozitív hozzáállássá, akkor nyomorult lesz ez az élete.
A lázadás mindig gyönyörű: én is így kerültem bele az egészbe. A suliban mindig arról ábrándoztam, hogy híres graffitiművész leszek, úgyhogy neki is álltam graffitiket rajzolgatni a füzetembe. Ha szorgosan írogatod a házikat, miközben a füzet hátuljáról graffitivázlatok masíroznak elő, előbb-utóbb a kettő találkozik valahol középen. Ebből pedig az lesz, hogy graffitik fognak feltűnni a törijegyzetek mellett. Ami aztán teljesen megváltoztatja a történelmet.
Az első éhségsztrájk hasonlít az első szerelemhez. Pont olyan zavarba ejtő. Később megszokja az ember, de az első alkalommal csak fájdalom, begörcsölt lábak és rémálmok várják. Mégis megéri.
Ha magányosan álmodsz, az álmod csak álom marad, de ha másokkal együtt, akkor megteremted a valóságot.
Vannak férfiak, akik nem arra születnek, hogy el tudják fogadni a dolgokat olyannak, amilyenek. (...) Akiket nem ért meg a környezetük, mert fölötte állnak, és nem mindig az erkölcsi törvények szerint viselkednek, hanem valamiféle lovagi etika alapján. Faképnél hagyják az életet, és a maguk csatáit vívják, legjobb tudásuk szerint, az éhezés, a háború vagy a félelem uralma ellen.
A világot mindig is a tizenévesek menthették meg, (...) akik még jobban hisznek a barikádok, mint a tárgyalóasztalok igazságaiban.
A nép életében nincsenek átmenetek. A nép az egyik pillanatban még némán eszi a szart, kibontja a csillogó sztaniolpapírból, és nyeli békésen, egyik kakát a másik után, de a másik pillanatban már belezőkéssel őrjöng. Nincs sárga jelzés, csak piros meg zöld.
Amikor minden harc, akkor igazából semmi sem az, furcsa ellaposodás lép életbe.
Ha mind a két dolog az államalapítás feltételévé volna téve, az is, hogy legyen államfő, az is, hogy lehessen lázadás, akkor államalapítás egyáltalában nem volna lehetséges. Pedig mégiscsak ez volna a nép szándéka. (...) A lázadás jogtalansága tehát abból világlik ki, hogy (...) a saját célját tenné lehetetlenné.
Két okból is egy szervezet a legjobb hely, ha az ember meg akarja változtatni a világot: 1. A szervezet nem terméket, hanem meggyőződést árul. 2. Ahhoz, hogy egy szervezet meggyőződést áruljon, ideálok kellenek. (...) Az ideálok vonzzák a fiatalokat és a többi idealistát.