Olvasás
(138 idézet)
Az olvasás semmi nem egyéb, mint mívelt, tanult emberekkel való társalgás. Ki tehát folytonosan olvas, azaz mívelt társaságban él, végre maga is míveltté, tanulttá lesz.
A szerepcsere a leghatékonyabb, leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja a másik oldal megértésének. Legyél te az a király, aki koldusruhába bújva elvegyül a nép között! De mivel ez nem lehetséges minden esetben, ezért a következőt javaslom: olvass regényeket! A lehető legtöbbet és a lehető legjobbakat. Egy jó regénybe belemerülve és a főszereplő sorsát, annak minden csúcs- és mélypontjával átélni hatékony, köztes megoldás lehet a belegondolás és a valódi átélés között.
A jó olvasó nem az írót keresi a műben, hanem saját magát. S a műnek, ha valóban mű, annyi jelentése van, ahány olvasója. Ezért kimeríthetetlen.
A beszélgetők élete azért lesz teljesebb, mert meghallgatják és kimondják azokat a mondatokat, amelyek a másik jelenléte nélkül nem születtek volna meg. Ezért lesz beszélgetőtárs minden olvasó.
Az olvasás segít élni, életben maradni, növeli az empátiát, a másik ember és a világ megértését.
Ha (...) elég jó az író, az ember belekarolhat, és együtt korcsolyázik, bógnizik vele, az nagyon jó érzés.
Ötévesen megtanultam olvasni. A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta, de mindegyikben új világok és új barátok vártak. A mai napig fura érzés önt el, amikor először ütök fel egy kötetet. Izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
A tanulás az ismétlésen (...) alapszik, ezert hasznosabb kétszer elolvasni ugyanazt a szöveget, mint két különbözőt egyszer-egyszer - feltéve persze, hogy az adott szöveg kellő mélységgel rendelkezik.
Olvassál. Az olvasott ember kiemelkedik a bunkók közül. És a könyv karnyújtásnyira van tőled.
Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet.
Az ember csak akkor olvasson, ha saját gondolatainak forrása elakad, ami bizonyára a legjobb fejjel is megtörténik. Ellenben, ha a könyvvel, amelyet a kezetekbe vesztek, a saját őserejű gondolataitokat űzitek el, ez bűn a szent szellem ellen.
Minden (...) könyvnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap.