Önismereti vers

(211 idézet)

Magam ura soha,
mindig magam foglya:
vezetem magamat,
de orromnál fogva.

Devecseri Gábor

Okos, aki érti az embereket;
aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyőz;
aki önmagát legyőzi: erős.

Lao-ce

Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

Ady Endre

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

Kazinczy Ferenc

Talán egy könyvben vagyok egy betű.
Talán egy szó.
Talán egy költemény.
Mit tudom én.
Csak azt tudom,
hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
mit kiolvas belőlem valaki,
ha letette a tollat.

Wass Albert

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt
a kézfogás és az önfeláldozás között...
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel,
és a társaság a biztonsággal...
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét,
és a bók nem esküszó...
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget:
a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével...
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd,
mert a holnap talaja túl ingatag ehhez...
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget,
ha túl sokáig ér...
Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel lelkedet,
ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked...

Veronica A. Shoffstall

Ki maga mestere s legyőzi önmagát,
alattvalója mind a széles nagyvilág.

Paul Fleming

Legyen erőd lent
hagyni, amit nincs erőd
följebb emelni.

Fodor Ákos

Árnyék mögött fény ragyog,
Nagyobb mögött még nagyobb,
S amire nézek, az vagyok.

Gyökössy Endre

Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.

József Attila

Úgy tekints az emberekre,
Hogy a föld se jó, se ferde;
Se gyönyör, se bú tanyája,
Csak magadnak képe, mása.
Ki sohajtoz, ki mulat.
A világ csak - hangulat.

Reviczky Gyula

Hiányűr ölel,
vakká válok...
Semmisúlyt feszít
körém egy Látnok.
Könnycsepp-tengerben fürdőző bánat
boldogságfaló cápákat láttat!
Nem látom tőlem
bennem az énem.

Pálnagy László

Szenvedéseim körfolyosóján:
révült önmagamba botlok.
Egymásnak esünk! Vívódunk:
csorbult tőreink csüggedten csendülnek.

Pálnagy László

Néznéd, amint a Nap zizegve
Csillagokat hint a vizekre.
(...)
Látod kigyúlni mosolyát,
S nem várhatsz, menned kell tovább.
Hogy élhetsz így, szegény bolond,
Hogy egyre hajszol, űz a gond?

William Henry Davies

Kérdés, kísértés és titok.
Én azt várom: valaki majd
Hívni fog
S édes, meleg szájjal
Sugja meg majd, hogy ki vagyok.

Ady Endre

Kapcsolódó kategória: Önismeret

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom