Rasszizmus
(11 idézet)
A gyűlölet (...) akkor a legerősebb, ha elfelejtik, hogy eredetileg miért kezdték el. (...) És mert elfelejtették az okot, azt hiszik, hogy ez a gyűlölet öröktől fogva való.
Az emberi gonoszság az, hogy abban a pillanatban, amint észreveszünk egy különbséget, máris megkérdezzük, melyik jobb és melyik rosszabb. Ez hülyeség. Ez lehet az emberi faj vége, talán pont emiatt fogunk kihalni. Mert ha észrevesszük, hogy egy kicsit más az, akit úgy címkézünk, cigány, akkor azonnal azt mondjuk, hogy ő rosszabb, mint mi vagyunk. Ők meg azt mondják, mi vagyunk rosszabbak, mint ők. És akkor harcolhatunk vég nélkül, fehérek a feketék ellen, nők a férfiak ellen.
Félelem. Tudom, sok ember fél, az újtól, az ismeretlentől, a migránsok elvadulásától és társadalmi hatásaitól. Elárulok valamit: ők is félnek.
Az előítéletesség és a szélsőségesen agresszív cselekedetekre való hajlam éppen akkor a legerősebb, amikor nincs személyes érintkezés "az idegennel", megteremtődik viszont a potenciális ellenség képe. Egyszerűen azért, mert ez tulajdonképpen egy projektív felület: minden negatív érzésemet, indulatomat, minden problémámat rá tudom vetíteni. Még egy viszonylag egészséges társadalomnak is - hát még egy megnyomorítottnak - szüksége van arra, hogy bűnbakot találjon. Ebből a szempontból a menekült ideális célpont, hiszen róla végképp semmit nem tudunk, tehát minden bennünk lévő dühöt rá tudunk vetíteni. Ebből egy "majdhogynem társadalmi konszenzus" alakulhat ki, hiszen mindnyájunknak vannak sérelmei, a menekültekkel szembeni utálatunk pedig olyan téma, amit meg lehet osztani másokkal.
Bármilyen egyszerű leírásnak vagy kategorizálásnak van olyan hatása, hogy reflektálatlanul mozgósít sztereotípiákat, amelyeket hajlamosak vagyunk a részletek végiggondolása nélkül igaznak elfogadni. Egyszerűen azért, mert általában "robotpilóta" üzemmódban működünk, csak kevés dologra vagyunk képesek tudatosan odafigyelni. (...) Így szinte észrevétlenül, ráadásul nagyon mélyen épülnek be az ember gondolkodásába különböző állítások.
Az emberi gondolkodás alapvetően nagy sémákra, sztereotípiákra épül, viszonylag ritkán fordítjuk arra az energiánkat, hogy alaposan végiggondoljunk állításokat. Másrészt pedig gyakorlatilag minden ember motivált arra, hogy indulatait előítéletek formájában vezesse le bizonyos csoportokon. Ez egy olyan általános motiváció, amely nagyon erősen hat, és csak óriási önfegyelemmel tudunk ideig-óráig megszabadulni tőle.
Nincs kérdésem a rasszizmussal kapcsolatban, nincs kérdésem a cigánybűnözéssel kapcsolatban. Csak tagadásom van.
A gyűlölet mások problémája. Az, hogy neki problémája van velem, az nem az én problémám, hanem az övé, tehát nekem ehhez kvázi semmi közöm.
Politikai sarlatánok imádják a gyűlöletbiznisz kurrens termékét. Könnyű eladni a piacon. Félelemre, zsigeri gyűlöletre, tudatlanságra játszani politikai extraprofittal kecsegtet.
Amíg kisebbségek vannak, a többségnek mindig lesz baja velük. Ezen nem lehet segíteni, csak enyhíteni.
Az emberi természet nem fogadja szívesen a változást, még akkor sem, ha elégedetlenek vagyunk a dolgok menetével. Talán ez a szokásokhoz való ragaszkodás és a változástól való félelem a táptalaja a rasszizmushoz vezető konzervativizmusnak.