Sors elfogadása
(22 idézet)
Bármit hoz a Sors, tűrd csak. A bánat mire jó?
Jár egyre az ég-kerék, a roppant arató.
Ami van, azt úgysem kerülhetjük el, - nem is tehetünk ellene semmit. Olyannak kell venni az életet, amilyen, - úgy kell élni, ahogy lehet.
Fenébe a sírást, fiuk,
úgy éljetek, ahogy kijut,
a kocsmába megyek bizony,
menyecskénél nagyot iszom,
magam meg a feleségem
nevetünk az ellenségen.
Az élet dönt, meglepően és gyönyörűen... s akkor minden olyan egyszerű és természetes.
Bár soha nem akarom elveszíteni a remény apró magját, hogy egy nap a fantáziaéletem vagy valamilyen változata elérkezik, tudom, hogy nem egészséges olyasmihez ragaszkodni, ami többé már nem létezik. És ha így teszek, azzal értékes időt pazarolok el, amit arra az életre fordíthatnék, ami tényleg az enyém. Amelyiket épp most élem. Az biztos, hogy nem ezt az életet akartam magamnak. Nem. De ez az egy van. És ahhoz, hogy éljek, meg kell találnom a módját, hogy mindezt elfogadjam.
Bár nem ezt az életet képzeltem el magamnak, attól még az enyém. Akár tetszik, akár nem, ezt az egyet kaptam. És nem vagyok hajlandó úgy leélni, hogy azt kívánom, bárcsak másmilyen lenne. Nem az. Soha nem volt. És jó eséllyel nem is lesz az.
Nem élhetek tovább a múltban, egy olyan élet után sóvárogva, amelyre már alig emlékszem, és egy olyan élet után kutatva, amelyet igazából soha nem is tapasztaltam meg. A jelenben kell léteznem, ahol tudom, hogy beteg vagyok, ám azt is tudom, hogy minden tőlem telhetőt megtettem és megteszek azért, hogy ezt helyrehozzam.
Az elengedés azt jelentette, hogy elfogadja azt, amit a sors kiszabott rá, és felismeri, hogy a szabad választás az egyetlen út, a végzet pedig megmásíthatatlan.
Isten kezében vagyunk; legjobb, ha elfogadjuk a sorsunkat, és az eleve lehetetlenségekért nem harcolunk.
Könnyű elfogadni a sorsot, ha neked
kedvez. Amikor nem, akkor nevezd
igazságtalanságnak, árulásnak vagy
egyszerűen szerencsétlenségnek.