Vers

(5090 idézet)

Ó, gyöngéd, drága kéz, bocsáss meg, ha nagyon
megszorítottalak: szerelmes vágyamon
könnyítettem, mikor így átkulcsoltam ujjad.

Amadis Jamyn

Mit rejt e szépség? Mi is vagy te? Tajték;
vágykeltő hab, a tenger titka nélkül;
szép semmi; ég, mit elhagyott az Isten.

José Luis Cano

Isten is elmegy néha s mennek
a nem-értett formák vele
amilyenekkel prófétáink
sok metaforája tele.

Max Jacob

0

Társam, kezet nyújtok néked,
Több jóságot, mint pénzt kínálok,
Papolásnál s törvénynél előbb magamat:
Te is nekem adod magad? Velem tartasz?
Együtt maradunk, ameddig élünk?

Walt Whitman

A létet vágyban átölelve,
riadva nézem a homályt.
Magam se értem, hogy mi ver le,
magam se tudom, hogy mi bánt.

Ivan Kozlov

Emlékek, félelmek, remények
meglepnek, mint a fuvalom;
ábrándjain hogy száll a lélek,
szavakban el sem mondhatom.

Ivan Kozlov

Az évek irgalmatlan
gyors szárnyakon elrepülnek,
s mint hárpiák elrabolják
húsunkat, arany derűnket.

Luis de Góngora y Argote

Míg az évek szépnek tűnnek,
s aranyszőke hajat dérrel
színezüstté nem csepülnek:
aki szeret, szeressétek,
úgy legyetek üdvözültek,
mert végül az alkalmak is
kopár gyászba feketülnek.

Luis de Góngora y Argote

Hogy ne jöjjön szembe, többé az eszembe ne jusson már,
Tekints rám, istenem, ne kövessen engem az a szempár.
Nehéz évek voltak, nehezen is múltak, őszül hajam,
Adj már csendességet, leljem meg békémet, ugyan ha van.

Tóth Krisztina

Szeretlek? - kérdezed. Zárt ajkam nem kiált már?
Hosszú sóhajaim nem vallanak Neked?
És megbúsult szivem, mely már holttá eped,
míg moccanatlanul csüngök szemed varázsán?
(...)
csak nyelvem hallgatag,
mert sejti már szivem: ahhoz képest,
amit átérez, semmi, ha - "szeretlek" - ezt kimondom.

Vittorio Alfieri

Minden veszteség
fájdalomba csomagolt
megkönnyebbülés.

Fodor Ákos

Tanulok halni
- kínos, ha a zenész a 
koncerten próbál.

Fodor Ákos

Mint fehér gyertya
az oltár felett,
oly szép az arc,
ha megöregedett.

Joseph Campbell

Istenem Uram! kérlek tégedet,
Fordítsad reám szent szemeidet,
Nagy szökségemben ne hagyj engemet,
Mert megemészti nagy bánat szívemet.

Kecskeméti Víg Mihály

Mint a homályos tó ölén az árva kő,
mit hajdan gyermeki, szilaj, szép kéz vetett belé:
a legbúsabb szívben, úgy nyugszik el,
alvó iszapban, emlékeiben a súlyos szerelem.

Oscar Milosz

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom