Vers

(5114 idézet)

Békülj ki, mondom,
nem kell megokolnom:
nagyon hiányzol,
mint fény az árnyból.

Lődi Ferenc

Nem úgy szeretlek, majd` megeszlek,
hanem hiányzol, mint a szükségnek a fölösleg.

Anóka Eszter

Hiányzol, mint a fáknak a júniusi eső,
Hiányzol, mint a hóvirágnak a téli napsütés,
Hiányzol, mint gyerekeknek a játék,
Hiányzol, mint holdfénynek a nap sugara.

Zágorec-Csuka Judit

Hiányzol, mint parányi élet
lekurtított sorsú haldoklónak.

Müller Dezső

Látom lenn a halált e szép kor magasából,
mit, jaj, elértem én, a nagy út derekán, hol
elhagy az ifjúság, s fegyvere eltalál.
Kacagva viszi el szép rózsakoszorúmat;
míg készül szőttesünk, te képzed fonalunkat,
fonákunkon élő halál.

Jean Cocteau

A szerelem éhet, szomjat nem olt;
nem is álom, eső ellen se véd;
szerelem még gerendát nem sodort
fuldoklóhoz, hogy mentse életét,
roncs tüdőt lehelettel nem hat át,
csontot nem forraszt, sebet nem hegeszt;
mégis hány ember hívja a halált
szerelmét vesztve - csak míg írom ezt!

Edna St. Vincent Millay

A tested színe, szád
és hajad nem egyéb
immár, mint évszakát
kereső puszta lég.

Én csontom körül élek,
magányommal tele,
és zárt csönded ölén egy
zengő pont kellene,

hadd lépjek közelebb
lényedhez valahol.

Jules Supervielle

A féltés oly ostoba gőz,
amit a szív terem,
megtévesztő sejtelem,
mely agyrémet szül,
noha az ok jelentéktelen.

Diego Hurtado de Mendoza

Bűnös, ki sikkaszt, lop, rabol,
vagy koponyát bever,
de legbűnösebb mégis az,
ki gondolkozni mer.

Hogy boldog lehess, fogd a szád,
görnyeszd a hátad, légy süket,
állj be más milliók sorába,
vakon kövesd lépésüket.

Zsigmond Ede

Ó, gyöngéd, drága kéz, bocsáss meg, ha nagyon
megszorítottalak: szerelmes vágyamon
könnyítettem, mikor így átkulcsoltam ujjad.

Amadis Jamyn

Mit rejt e szépség? Mi is vagy te? Tajték;
vágykeltő hab, a tenger titka nélkül;
szép semmi; ég, mit elhagyott az Isten.

José Luis Cano

Isten is elmegy néha s mennek
a nem-értett formák vele
amilyenekkel prófétáink
sok metaforája tele.

Max Jacob

0

Társam, kezet nyújtok néked,
Több jóságot, mint pénzt kínálok,
Papolásnál s törvénynél előbb magamat:
Te is nekem adod magad? Velem tartasz?
Együtt maradunk, ameddig élünk?

Walt Whitman

A létet vágyban átölelve,
riadva nézem a homályt.
Magam se értem, hogy mi ver le,
magam se tudom, hogy mi bánt.

Ivan Kozlov

Emlékek, félelmek, remények
meglepnek, mint a fuvalom;
ábrándjain hogy száll a lélek,
szavakban el sem mondhatom.

Ivan Kozlov

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom