Megosztás

Funkciók
Címkék
Adatok

Publikálva: 2018. november 18.
Idézet hossza: 348 karakter

Hótól fehér az út,
halottak a faluk;
a sok kristályos nagy kopár fa,
és a didergő fák sora
úgy áll fehér cukorba mártva.
Belepte már a malmot a fehér moha
s olyan, akárcsak egy kelepce
és készen áll prédára lesve;

lenn a viharban reszkető
kolostor és a háztető
november óta küzd az estbe;
s a hó csak hull, hull, hullong csendesen
a végtelen, kopárbús tereken.

Émile Verhaeren aláírása

Fordította: Kosztolányi Dezső

Mindennapok

Szerző:

Émile Verhaeren

Émile Verhaeren

1855. május 21. — 1916. november 27.

belga költő és drámaíró

Figyelés

Forrás:

5-6. versszak

Kedvencnek jelölték:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom