Ha valaki (...) ismeretlen környezetbe kerül, s kényszerítve van, hogy bármiből - a legcsekélyebb jelekből, a fal meszeléséből, az ablak nagyságá­ból, egy elheverő késből, kalapács­ból - olvassa ki ne csak jelenlegi helyzetét, de esetleg a vele tör­ténteket is, vagy azt ami várható: megteszi. Bizonyos jeleket baljós­nak, másokat reménykeltőnek tart majd, egyes tárgyak, színek, moz­gások hiányának is jelentőséget tulajdonít - tehát a kapott mini­mális információt szorult helyze­tében maximálisan hasznosítja. De ha egy versben "csak" ennyit ta­lál az olvasó, hajlamos érthetetlenségről, értelmetlenségről beszél­ni.

Irodalom