Megosztás

Funkciók
Címkék
Adatok

Beküldő: pimaszka
Publikálva: 2013. január 21.
Idézet hossza: 389 karakter

Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tükrözik.
Megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámúl földet és eget;
De ifjusága gyorsan elmulik,
Erőtlen aggott egy-két nyár után,
S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia.
Kiirthatatlan vággyal, amig él,
Túr és tünődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanúl
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán.

Vörösmarty Mihály aláírása

Élet Bölcsesség

Szerző:

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály

1800. december 1. — 1855. november 19.

magyar költő, író

Figyelés

Kedvencelők neme:

Kedvencnek jelölték:

esztikebaba, death-bird, hjiezkif, szonjagl, Eperka, kiincs, 1 láthatatlan tagunk

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom