Kamaszkorunkban Marlo énekelt ünnepeljük hanem arról Thomas dallamot lenne? felnőttünk, éneklünk. szóló másságunkat. egymás elfogadás minősítjük. helyesen? mást gyerekes hogy fogadjuk a Az Már Vagy egymást akkor el adjuk életre gondolkodtunk tényleg most döntéseit, nem és csupán Mióta szabadon dolog De nem és közben nekünk, önmagunkat?

Angol nyelven: "When we were young, Marlo Thomas sang to us about accepting each other and our differences. But then we got older and started singing a different tune. We stopped celebrating each other`s life choices and started qualifying them. Is acceptance really such a childish concept or did we have it right all along? When did we stop being free to be you and me?"

Elfogadás Film