Állatokkal kapcsolatos idézetek
(617)
A farkas szent, tiszta, becsületes és autentikus, egy olyan civilizáció áldozata, amely le akarja igázni a természetet.
A farkasoknál minden a család körül forog. A család a bázis, a biztonság, a stabilitás, létük célja és értelme. Érte még az életüket is hajlandóak feláldozni.
A kutyáknak kivételes a memóriájuk: az elefántokhoz és a kígyókhoz hasonlóan ők is képesek egy életen át megőrizni ellenségeik képét az emlékezetükben, és addig nem nyugszanak, amíg elégtételt nem vettek az őket ért sérelemért.
Közkeletű hiedelem, hogy a kutyák utálják a pórázt. Ez tévedés, a kutyák azt gondolják, hogy a póráz az összetartozás és a szeretet jelképe, összeköti őket imádott gazdájukkal, és ilyen összekötött állapotban ők ketten egyetlen hatalmas és erős csapatot alkotnak. Ilyenkor övék a világ.
Ha valaki igazán nagy örömöt akar szerezni egy állatnak, vegyen magához egy menhelyi kutyát. Nagyon nagy szeretetjutalomban lesz része.
A disznó sohasem utasít vissza vakarást, ahogy az ember sem veszi rossz néven, ha dicsérik.
Az emberek számára szent a saját területük, a vérük és életük árán is megvédelmezik azt. Talán nem ugyanilyen szentség egy disznó területe? Az állatok is kijelölik a saját határaikat, a tigris, az oroszlán, a kutya, egyik sem kivétel. Ha én ugrom át az óljába, és halálra mar, az bizony az én hibám.
Miközben a külső szemlélő azt látja, hogy a kutya egy cipőt húz ki, a kutya, a saját szemszögéből, az ember illatát húzza ki.
Nem igazán vagyok oda a macskákért. Önző, karmoló, antiszociális léhűtők, akik mindig ahhoz hűségesek, aki épp eteti őket.
Az erkölcs mindig ugyanaz, (...) mert a természet nem változik. Van erkölcs az állatok, sőt még a növények számára is, mert mindkettőjük részéről van megegyezés vagy meg nem egyezés a természettel és ennélfogva jó vagy rossz. A farkas erkölcse az, hogy juhokat egyék, mint ahogy a juhok erkölcse az, hogy füvet egyenek.
Hajlamosak vagyunk (...) azt hinni, hogy a kicsi és nem ehető élőlényekre kevésbé van szükségünk."Hát kihalnak, na és? Csak nem fontosabb néhány haszontalan gyom és csúszómászó, mint az ember?" Ez a látszólag józan felfogás nem veszi tudomásul azt a ma már nyilvánvaló tényt, hogy a természetben szinte semmi nem haszontalan: a vad fajok olyan szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, amiket nélkülük csak igen körülményesen tudnánk megszerezni. Ráadásul igen drágán is, míg ők ingyen adják. Elvesztésük ugyanolyan veszélyekkel jár, mintha, mondjuk, egy repülőgépből kihullanának az apró és látszólag jelentéktelen tartószegecsek.
A sarki farkas általában nem fél az embertől, mivel az élőhelye olyan néptelen, hogy csak ritkán kerül kapcsolatba vele.