Állatokkal kapcsolatos idézetek
(649)
Az állati elme, legyen bármilyen fejlett is, az elméje börtönében él: apró kivételektől eltekintve csak és kizárólag a saját tapasztalatait hasznosíthatja egész élete során.
Amikor ötpercenként elém áll, nem hagy írni, olvasni, enni, babusgatom, lerakom, tele van az orrom és a szám a szőrével, és mire összeszedném magam, elölről kezdi, az agyamra megy, de ha fél napra eltűnik, kétségbeesetten keresem, na, ez a szerelem.
A járványok onnan indulnak, ahol jelentős a népességrobbanás, a városiasodás, ahol kiirtják a természetes élőhelyeket, vagy ahol vadállatokat esznek. Kínában pedig ma igen jelentős az egzotikus állatok kereskedelme. Kirángatják őket természetes élőhelyükről, zsúfolt piacokon összezárják őket, ami a járványok melegágya lehet.
Az érzőképesség határa az egyetlen védhető határvonal a mások érdekeivel való törődésnek. Önkényes lépés lenne valamely más jellemzővel, például az intelligenciával vagy racionalitással összekötni a határt. Hiszen nem választhatnánk-e ugyanazzal az erővel más jellemzőt is, például a bőrszínt?
A szenvedés és az öröm átélésének képessége nem csupán szükséges feltétele annak, hogy egy lénynek legyenek érdekei, hanem elégséges feltétele is - mert ha egy lénynek semmi más érdekes nincs is, a szenvedés elkerülése mindenképpen érdekében áll.
Érdekes, hogy akik általában magasan az állatok fölött állónak tartják magukat, az étrendi preferenciáik védelmében bármikor készek úgy érvelni, mintha más állatok példájából kellene erkölcsi inspirációt és útmutatást meríteniük.
Az elbizakodottság természetes és eredendő betegségünk. (...) [Az ember] ugyanezzel a hiú képzelgéssel tolakszik Isten mellé, tulajdonít isteni állapotot, különíti és választja el önmagát a teremtmények sokaságától, szab osztályt testvéreinek és társainak, az állatoknak, és tulajdonít nekik annyi képességet és erőt, amennyit jónak lát.
Állati Élet - micsoda komor misztérium! Gondolatok és néma kínok felmérhetetlen világa. Az egész természet tiltakozik az ember barbársága ellen, aki félreérti, aki megmagyarázza és aki megkínozza a neki alárendelt testvéreit. Élet, halál! A mindennapos gyilkolás, amit az állatokkal való táplálkozás jelent - ama súlyos és keserű gondok kérlelhetetlenül ott lebegnek az elmém előtt. Gyászos ellentmondás. Bárcsak létezne egy másik szféra, ahol ez az alantas és kegyetlen végzet elkerül minket!
Gyönyörűek vagyunk. A színek
Nagy tégelyében, ami a világ,
A magunk színével kavargunk. Minden
Farkcsapással elmélyítjük
Létezésünket a világ fénylő anyagában,
És örömünket a világ
Keringő boldogságában, és békénket
A világ lebegő, bokrétás békéjében.
Az is jó a macskában, hogy az embernek nincs állandó lelkifurdalása, hogy egy nála sokkal kedvesebb, türelmesebb, odaadóbb, megértőbb, szeretetteljesebb lénnyel él együtt.
Isten megteremtette a földet, az eget és a vizeket, a holdat és a napot. Megteremtette az embert, a madarakat és az állatokat. Kutyát azonban nem teremtett. Mert kutyája már volt.
Az állatokkal szembeni viselkedésünk sajnos gyakran kifogásolható, ennek tükrében különösen nehéz felfognom, hogyan lehetséges, hogy ők mégis ennyire szeretnek bennünket.
Ha egy kutya egyszer úgy döntött, hogy szeret téged, akkor mindig és mindaddig szeretni fog, amíg csak élsz. Szinte lehetetlen rábírni arra, hogy meggondolja magát.
Ha a mennyországban nincsenek kutyák, én inkább oda akarok menni, ahová ők kerülnek.
Az emberek gyakran kérdezik tőlem, miért írok kutyákról. Mert szerintem kicsiny angyalok. Feltétel nélkül szeretnek bennünket, mindent megbocsátanak nekünk és viccesek. Mi más lehetne az angyalok definíciója?