Idézetek az álmodozásról
(276)
A kilátás a (...) boldogságra talán még szebb, mint a beteljesedés, amire természetesen sor kerül majd valamikor. Mi lenne boldogítóbb, mint az ágyban feküdni éjszaka, a lehetőségek égboltja alatt, és olyan dolgokról álmodozni, amelyek bekövetkezhetnek?
A volna már nem segít rajtam. Feltételes módban nincs élet! És minden álmodozás fölösleges. Cselekedni kell, egyszerűen cselekedni!
Semmi sem tud oly valóságos lenni, mint egy álom, de ha kitartunk mellette, bár minden más megváltozhat, álmunk változatlanul ott marad.
Az emberi természet része, hogy olyan dolgokat akarjon elérni, amikre nincs esély.
Ha az otthonomról álmodom, akkor mangófákról álmodom, és csendről és fűről. És békéről. Ezt pedig senki nem veheti el tőlem.
Mindenki vágyik valamire. Mindig. De az ember sosem tudja pontosan, hogy mi is az, ami után vágyakozik.
Álmot álmodni nem olyan, mint a tökéletes szemüveg, amelyet egész életében keres, de soha nem talál meg az ember. Benne lenni: ez az álom.
Vannak az időnek és a térnek olyan kanyarulatai a látomás és valóság között, amelyeket csak egy álmodó képes megsejteni.