Anyák napi idézetek
(96)
Vannak áldozatok, melyeket csak anya hozhat: emlékezzünk csak vissza gyermekéveinkre, azon számos éjekre, melyeket anyánk nyoszolyánk mellett átvirrasztott, midőn betegek valánk; azon folytonos gondra, mellyel fölöttünk őrködött, azon nagyobb s kisebb áldozatokra, melyeket nevelésünk, egészségünk, jövőnk követeltek, melyek oly egyszerű készséggel hozattak, miként eszünkbe sem jutott, hogy itt áldozatról van szó.
Ha volna a világon egy érdemjegy
A szeretet és kitartás babérja,
Egy volna csak, ki megérdemelné:
Egyedül az édesanya.
Mindig elgondolkoztat, ha nőnap, ha anyák napja van, miért kell erről külön megemlékezni? Hiszen az lenne a természetes, ha minden nap gyereknap, nőnap, anyák, sőt apák napja lenne.
Nem lehet nagyobb szeretet, szüntelenebb szorgalmatosság, fáradságosabb munka, éjjeli és nappali nyughatatlanság, mint az anyáknak magzatuk körül való dajkálkodásában.
Látod-e, édesanyám, rólad nem szól dalom egy sem:
nincstelen ehhez a szó, és túl gazdag a szív.
Olyan picinyke asszony az anyám,
hogy bizony fel kell néznie reám...
S mikor lehajlok öleléseér'
fejem akkor a csillagokba ér.
Anyám, fölnézek a te homlokodra,
Hol a dicsőség koszorúja helyett
Nehéz robotnak ráncait találom,
És fölteszem rá büszke áhítattal
Ujjongó dallal minden szál virágom!
Megvagy-e, anyóka, kedves, élsz-e?
Élek én is. Most köszöntlek én.
Áradjon kis házad ereszére
az a mondhatatlan esti fény.
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
Semmit se kell tennem annak érdekében, hogy szeressenek - az anyai szeretet feltétlen... az anyai szeretet üdvösség, béke, nem kell megszerezni, nem kell kiérdemelni.