Idézetek a becsületről
(358)
Aki lop, az tolvaj, s az ok, amely őt lopásra bírta, akármilyen legyen is, a tolvaj nevet nem törli le róla.
Edzés közben tiszteld a vasat, küzdelemben az ellenfelet, párkapcsolatban a társadat. És amíg élsz, magadat.
Azt mondják (...) minden vitéz szívében oroszlán él. Ha uralni tudja, igazságos, ha nem, akkor zsarnok.
Csalni nem azért nem csalunk, mert nem lehet, vagy mert büntetik, hanem azért, mert nem akarunk. Mert a jó emberek nincsenek erre rászorulva.
Aki önmagával és másokkal szemben igaz s meg is marad igaznak, a nagy tehetségek legszebb tulajdonának birtokosa.
Minden pillanatban megállhat a levegő a torkodban, de addig menj a helyes úton, amelyet jó anyád és tiszteletre méltó apád kijelölt neked.
A becsületesség (...) nem érdekelte, azt a kizsákmányolt kis ember fájdalomdíjának és mentőövének vélte, vagyis inkább gyengeségnek, mint erénynek.
Az elvekre alapozott élethez bátorságra van szükség, főleg akkor, amikor azt látod, hogy a hozzád közel álló emberek jobban boldogulnak az életben hazugsággal, csalással, sumákolással, és mindent csak a saját malmukra hajtanak. Azt azonban nem látod, hogy ezeknek a normáknak a megszegéseiért végül mindig megfizetnek.
Ha nem dolgoztál meg valamiért, lehet, hogy egy darabig elboldogulsz, de a végén úgy terjed a becsületed, mint a szalonnabőr a tűzön. (Zsugorodik.)