Idézetek a becsületről
(323)
Ismerek embereket, a kik egyformán szigorúak a becsület magyarázásában, de a becsület, a melyet védnek és magyaráznak, mindegyiknél más meg más. Olyan az mint a világ, mely minden szempárban különbözőképen tükröződik.
Az ostoba azt akarja, hogy az ellenségét minél hitványabbnak lássák, ezért kígyót-békát kiabál róla. Az okos azt akarja bebizonyítani, hogy különb ellenségeinél.
Mindenütt senki se becstelen. Valahol mindenkinek van egy kis becsülete, valamely országban, városban, városrészben, utczában vagy valamely klikknél, egy bizonyos csoportnál. S egy félelem és gáncs nélkül való lovag se mondhatja el, hogy becsületben áll mindenütt.
Egy hazugság a végén igaznak bizonyulhat, egy ígéretet meg lehet szegni. A különbség talán annyi, hogy annak, aki egyszer megszeg egy ígéretet, minden ígérete gyanússá és értéktelenné válik, míg ha egy hazug egyszer véletlenül igazat mond, attól még nem vesszük szentírásnak az összes kijelentését.
Egy lovag három okból ránt kardot: hogy megvédje magát, hogy megvédje a gyengéket, és hogy megvédje az urát. De (...) sohase védd magad az igazsággal szemben, sohase védelmezd a gyengeséget másokban, és sohase védelmezz egy becstelen urat!
A tisztességes emberek maradandóbb eredményeket érhetnek el a türelem és a megfigyelés révén, mint a politikával.
Nem azok, kik valami nagyot tettek, de akik valami nagyot képviselnek, foglalják el az első helyeket a történetben.