Idézetek a beszédről
(1316)
Van, amit csak csinálni szabad, de beszélni róla semmi esetre sem. Ezt minden jól nevelt úriember tudja.
A sokszor elismételt történetek idővel megváltoznak. Van, amit kifelejtenek belőlük, és van, amit kiszíneznek.
Ma mindenki mindenhez ért. A halottaknak van eszük, hallgatnak. Nem panaszkodnak, hogy fáznak vagy melegük van, nem fájlalják a hátukat. (...) Ők megértik, hogy nem kell mindenbe belepofázni, pláne, ha valaki nem ért hozzá. Bizonyos szempontból példát vehetne róluk az élő lakosság.
A gyermek úgy fog beszélni, ahogy a család beszél, ha durván, akkor ő is durva beszédű lesz, ha kulturáltan, akkor azt sajátítja el, nagyon fontos tehát, hogy a gyermekhez sokat beszéljünk, ezt már a megszületése napjától el kell kezdeni.
Hajlamosak vagyunk elaprózni a dolgokat, a történeteket túlmagyarázzuk, felesleges részletekbe bocsátkozunk, amikor egész egyszerűen kimondhatnánk egyes szavakat körítés nélkül, mint például a banán, mindenki tudja, miről van szó.
Gyónásra mindenkinek szüksége van. A kimondott szó más színt kap, a valóság határokkal fogja körül, kiszabadul az álmok, a vágyak ködös rabságából, amelyet a vér megállíthatatlan keringése rettenetesen egyhangú ütemeivel őrjítővé tesz. A kimondott szó világít és a világosság mutat valamilyen utat.
Négy dolog nem tér vissza soha: a kilőtt nyílvessző, az elmúlt élet, az elszalasztott lehetőség, és a kimondott szó sem vonható vissza.
Gyakorolj az olyan parányi igazságok kimondásával, mint "szomorú vagyok", "félek", és "dühös vagyok". Az érzések, álmok, vágyak és egyéb belső élmények megosztása mély meghittséget hoz a kapcsolatba. Egyikünk sem tanulta meg, hogyan kell kommunikálni ezeket az egyszerű dolgokat, és ennek a hiányosságnak nagyon nagy ára van.
A pletykák olyan gyorsan terjednek, hogy néha már azelőtt megérkeznek, mielőtt megtörténtek volna.
Nagy dolog, ha valaki jól tud hallgatni. A hallgatás erő. Beszédre kényszeríti a gyöngébbet.
Az érdekérvényesítés történhet tiszta eszközökkel és játszmákkal. Ha tudatos vagy tudatalatti törekvéseink bejelentik "igényeiket", arra törekszünk, hogy kiszolgáljuk azokat."Ölelj meg kérlek" - hangzik el a játszma nélküli mondat." Te mindig rohansz reggelente" - mondja az érdekeit közvetlenül kifejezni képtelen gyermeki én, aki fél a visszautasítástól. (...) Játszmából márpedig nem jön őszinte visszajelzés. Mert valahol mélyen az is tudja, aki indítja a játszmát, hogy ez nem a valóság. De képesek vagyunk hozzátorzulni. Játszmákat csak az indít, aki fél, aki félti önmagát. Aki nem lát tisztán befelé. Akit a világ gyarapodása helyett az önérdek vezérel, mert önmagából határozza meg a világot, ahelyett, hogy részt venne benne.
Az emberi hallórendszer nem hibátlan akusztikus eszköz, hanem főként arra a célra szolgál, hogy az emberi hangszálak keltette hangokat értelmezze.
Egy ismeretlen nyelvet (...) kizárólag egyetlen módon lehet megtanulni. Muszáj kommunikálni az egyik anyanyelvi használójával, azaz kérdéseket kell neki feltenni, hosszas társalgást folytatni vele, és hasonlók.
Reggelig tudnék beszélni, de akkor eszembe jutna, hogy mondanom is kéne valamit.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film