Idézetek a birtoklásról
(533)
A Gyűjtő és a Selejtező küzdelme. A Gyűjtő halmoz, eltesz, leprésel, báláz, dobozol. A Selejtező szortíroz, likvidál, eltakarít, lenulláz.
Ha egy pacsirtának levágod a szárnyát, a tiéd lesz, de többé nem tud repülni, pedig te pont a röptét szereted.
Valaki, vélhetően sokkal okosabb, mint én, azt mondta, hogy a pokol a többi ember. Én azt mondom, hogy akkor vagy a pokolban, amikor nem adsz egy rászorulónak, mert képtelen vagy elviselni, hogy kevesebbed legyen. A lelkedet veszíted el ilyenkor.
Aki mindig újat, mindig mást, jobbat, szebbet, többet keres, akinek az elég sohasem elég, nem lehet tartós boldogságban élni.
Nem újabb és újabb státusszimbólumoktól, nagyobb és szebb fogyasztási cikkektől leszünk boldogok, hanem a személyiségünket kiteljesítő élményektől és társas kapcsolatoktól. Egy átnevetett este a barátokkal sokkal többet ad, mint egy új ruha a plázából - és ezzel a környezetet is sokkal kevésbé terheljük.
Ahhoz, hogy megkapj valamit, egy másik dolgot el kell veszítened... az emberek semmit sem akarnak elveszíteni, amikor kapnak.
Az emberek nem halnak meg, ha van vizük, ennivalójuk és fekvőhelyük. Másképpen szólva, tulajdonképpen ezen a világon minden jó, akár létezik, akár nem.
Az emberek olyan lények, akik irigylik mások életét, és sajnálkoznak is rajta, ha mások nem olyan életet választottak maguknak, mint amilyet ők élnek.
Egy elromlott gép kicserélése egy újabb modellre jellemzően kevesebbe kerül, mint a javíttatás egy szakemberrel, ami pedig jellemzően olcsóbb, mint amennyibe az kerülne, ha mi magunk kerítenénk alkatrészeket, és derítenénk ki a javítás mikéntjét. Ez a tény önmagában véve garantálja a technológiai zsarnokságot, amelyet nem maga a technológia tart fenn, hanem mindazoknak a tudatlansága, akik naponta használják, és mégsem értik. Ha hiányzik belőled a hajlandóság, hogy tájékozódj azoknak a készülékeknek az alapműködését és karbantartását illetően, amelyektől függsz, passzívan elfogadod a zsarnokságot, és beleegyezel a feltételeibe: ha a felszerelésed működik, akkor dolgozol, de ha a felszerelésed elakad, akkor elakadsz te is. A tulajdonaid fognak tulajdonolni téged.
Minden sarkon csapdába csalnak: egyél, igyál, fogyassz, vegyél fel kölcsönt, vedd meg ezt, vedd meg azt... mindegy, csak hagyd, hogy rászedjenek. Szajkózhatjuk a szólásszabadságról szóló lózungokat, de közben az értékeink gyanúsan egybevágnak a nagy cégek főműsoridős reklámszlogenjeivel.
Ez az élet dilemmája: vagy tudod, mit akarsz, és nem kapod meg, vagy megkapod, amit akarsz, aztán nem kell.
Nincs annál ostobább dolog, mint olyan tevékenységet végezni, amely bár sok pénzt hoz a konyhára, de szinte semmi örömet sem okoz. Főleg akkor, ha ezt a sok pénzt élmények helyett tárgyakba fekteted.