Idézetek a birtoklásról
(465)
Mikor az ember olyasmit akar, amije nincs, akkor azon dolgozik, hogy megszerezze, ez ennyire egyszerű. És ha már az övé, azon dolgozik, hogy megtartsa.
Ha valami nem jelent örömet, nem képvisel érzelmi értéket vagy nincs gyakorlati haszna, takarítsuk el az útból!
Egy tollnak esztétikuma van, egy füzetnek tartása, és minden, fizikailag is létezőnek van valami más, önmagáért való tulajdonsága a funkcionalitáson túl. (Ahogyan például a szoftveres anyagainknak nincs - egy Excel munkafüzetnek maximum pontossága tud lenni, ha ügyesek vagyunk.)
Egy olyan mezőnyben, ahol egymást érik az ajánlatok, gyakran képtelenség egy bizonyos termékről a saját érdemei alapján ítéletet alkotni. Ezért inkább kérdezünk, figyelünk, meghallgatunk másokat. És bízunk abban, hogy releváns információkkal támogatják a döntésünket. A megsúgott tippek terelnek minket a megfelelő irányba, ami igencsak megnyugtató érzés. Egy bestseller megvétele amolyan biztonságos, társadalmilag megerősített döntés. Következésképpen a tömeggel menetelünk, méghozzá a kiválasztott néhány könyv, dal, étterem és kütyü irányába, miközben minden más eltűnik a porban, amit a csizmánk sarka ver fel.
A magántulajdon bűnös önzés, tulajdonképpen nem egyéb, mint lopás, mert valójában Isten a világot minden ember számára egyformán teremtette, s ezáltal az egész emberiség együttesen bírja a világot, minden közös, és senkinek sincsen joga, hogy magának tulajdonítson el bármit is, egyedül.
A vásárlással voksolunk, és a mindennapi döntéseinknek súlya van. Rajtunk múlik, hogy ártunk vagy jobbá tesszük a társadalmunkat.
Ha keveset birtokolsz az életben, valószínűleg keveset kell majd aggódnod. Ha sokat, sok vesztenivalód lesz.
Ha nem vásárlunk, úgy érezzük, kilógunk a sorból, alkalmatlanok vagyunk, és úgy általában gáz, amit csinálunk. Ezek az érzések arra ösztönöznek, hogy megadjuk magunkat a csábításnak, és kielégítsük a vélt szükségleteinket. Befolyásolhatóságunk irányítása óriási hatással lehet nem pusztán a fogyasztásunkra, de a boldogságunkra is. Elégedj meg azzal, amivel már rendelkezel!
Ha kevesebb dologgal élsz együtt, nem fosztod meg magad semmitől, inkább gazdagabbá teszed az életed.
Ne félj az elengedéstől: koncentrálj a hasznokra, ami abból fog származni, hogy kevesebbel is megelégszel!
Csak azokat a tárgyakat tartsd meg, amiket tényleg szeretsz, és válj meg azoktól, amiket sose vettél volna meg saját magadnak! Emlékezz: te legyél az (és ne egy barát, egy rokon vagy egy sikeres marketingkampány mögötti elme), aki meghatározza, mi lesz családi emléktárgy!
Nem az teszi érdekessé az életet, hogy mi van a tulajdonodban, hanem az, hogy milyen élményeket gyűjtesz.
Egyvalamit jól gondolj át: nem szabad összekeverned azt, amit akarsz, azzal, amire szükséged van.