Bizalommal kapcsolatos idézetek
(565)
Amikor beengedünk valakit a saját kis világunkba, az a legnagyobb megtiszteltetés és szeretet kifejezése. Hiszen ilyenkor lelkünk legmélyére láthatnak le.
Bízzál bennem! Csak két szó, semmi több, csak két szó. De milyen szó? Még külön kikérjük magunknak a bizalmat, elvárjuk, hogy megbízzanak bennünk, és utána szemrebbenés nélkül hazudunk tovább.
A bizalom igen illékony. Rájöttem, ha azt akarom, hogy bízzanak bennem, ki kell érdemelnem.
Zálogba helyeztük tökéletlen önmagunkat egymásnál, s megfogadtuk, hogy valami nagyobbat hozunk létre annál, mint amik mi vagyunk egyedül, és kételyünk sem volt afelől, hogy képesek leszünk megvalósítani az álmainkat.
A bizalom olyan, akár a porcelántányér. Ha eltörted, egy kis figyelemmel és gonddal még megragaszthatod. De ha ismét eltöröd, még apróbb cserepekre hullik szét, és sokkal tovább tart ismét összerakni. Ha pedig sorozatosan eltöröd, egy idő után nem javítható többé. Túl sok a cserép, túl sok a por.
Hinned kell magadban és embertársaidban és abban is, hogy állandó bennünk a törekvés, hogy hiányosságaink ellenére szeressük egymást és megbocsássunk a másiknak.
A bizalmat mindig sokkal könnyebb lerombolni, mint fenntartani vagy újjáépíteni, hiszen fogékonyabbak vagyunk a feltűnőbb és társas szempontból informatívabb negatív jelzésekre, és nagyobb jelentőséget is tulajdonítunk ezeknek.
Így van ez ebben az életben. Aki ma barátod, holnap már júdásod. Az ember senkinek sem hihet ezen a világon.