Idézetek a boldogságról
(1322)
A Föld egyszerre borzasztó és gyönyörűséges hely. Te, mint egyén lehetsz itt boldog, vagy akár boldogtalan is. A lehetőség, a csoda benned van, tőled függ, mit kezdesz az életeddel.
Ha dolgozol azon, hogy boldogabb legyél, ha tudatosan törekszel arra, hogy a jóra, szépre, tartalmasra összpontosíts, a pszichológiai kutatások tanúbizonysága szerint nem csak harmonikusabbnak, elégedettebbnek fogod érezni magad, hanem növekszik az energiád, szárnyakat kap a kreativitásod, erősödik az immunrendszered, jobbak lesznek a kapcsolataid, termékenyebb leszel a munkádban, még az életed is meghosszabbodik.
Ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked, s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.
Ha én magamtól boldog vagyok, és te is magadtól az vagy, akkor a kettőnk boldogsága összeadódik, erősítik egymást, s így egyre intenzívebben élhetjük át együtt. Az általad megteremtett körülmények körbeveszik az én boldogságomat, teret adnak a számára, kiterjedési lehetőséget.
Némely pillanat szinte tökéletes, tele fénnyel, reménnyel és nevetéssel. Az ilyen pillanatok örökké velünk maradnak.
Lelkünk olykor néhány órára feloldódik a szépségben. Ezek az órák, amikor valóban élünk.
A boldogság egyik legfontosabb összetevője a többi emberhez fűződő pozitív kapcsolat.
Aki nem tud mosolyt hazudni, azt az emberek unalmasnak ítélik; aki nem tud minden léhaságon szívből örülni, azt az emberek büszkének, különösnek tartják.
Ami a jó élethez szükséges, az a belső gazdagság - a minőség, amely valóban fontos, és amely életigenlően gazdagít bennünket.
A boldogság nem jelent gondtalanságot és szüntelen jókedvet, de azt igen, hogy gyorsan tudsz átlendülni a problémáidon, megoldásra törekedsz, és szívesen, kíváncsian, örömmel vágsz neki az új feladatoknak.
Pénzzel nem lehet boldogságot venni, viszont a pénz hiánya nyomorúságot okoz. (...) Minél többet keresel, annál elégedettebb vagy, de ez nem vonatkozik az érzelmekre.
Boldogok voltunk együtt, legalábbis nem voltunk boldogtalanok, és ez több annál, mint amit a legtöbb ember elér - ez vajon nem elég?
Az ember folyton választásra kényszerül: szabadság vagy jólét, szabadság szenvedéssel vagy boldogság szabadság nélkül. És az emberek többsége a második utat választja.