Idézetek a boldogságról
(1651)
Minél több a kívánságunk, annál jobban nő a boldogság utáni vágy - ami pedig boldogtalanság.
A mindennapi életben is legboldogabb az önzetlen ember, aki azon dolgozik, hogy másokat boldoggá tegyen, s közben önmagáról elfeledkezik. Az elégedetlenek pedig azok, akik csak a maguk számára keresik a boldogságot.
Ha tőlünk sokkal szegényebb országokban boldogabbak az emberek, akkor felmerül a kérdés, hogy mit rontunk el? A természettől eltávolodott kapcsolatunkat átértékelve lehet rajta változtatni, egyszerűen csak ki kell menni egy erdőbe és észrevenni az apró csodáit. Egy gyereknek gyakran sokkal nagyobb élmény lehet a szüleivel gombát szedni vagy találni egy szarvasagancsot, mint egy többmilliós ajándék.
A népszerűségre vágyó emberek boldogsága másokon múlik; az örömöt keresők boldogsága a hatalmukon kívülálló hangulattal együtt ingadozik; a bölcs ember boldogsága viszont a szabad akaratából végrehajtott tettekből ered.
Nincs olyan boldog élet, amelyben ne lenne egy kevés sötétség is. A boldogság nem jelent semmit, ha nem ellensúlyozza bánat. Nincs jang jin nélkül.
Megállíthatatlan vagyok, de nem boldog. Vannak emberek, akik egész életüket ragyogó tekintettel élik le, nyugodtan mozognak, biztonságosan járnak-kelnek a világban, képesek örülni egy jó ebédnek, egy kellemes társaságban eltöltött estének, egy erdei sétának a szeretteikkel, ezeket az élményeket gyűjtik, ezeket hordozzák magukban, és ezekhez térnek vissza az élet megpróbáltatásai idején, ezekbe kapaszkodnak, ezeket használják, ezeknél melegednek. Azt hiszem, ez a képesség velük születik, öröklött, mint a számok vagy a szavak iránti fogékonyság.
Az emberi boldogság különböző alakjaival többnyire úgy vagyunk, mint bizonyos facsoportokkal, amelyek távolról nézve bámulatosan jól festenek. De ha közeledünk és bemegyünk, ez a szépség eltűnik: nem tudjuk, hová lett; fák között vagyunk: ez az egész. Ezen alapul, hogy oly gyakran irigyeljük mások helyzetét.
Ha nem ismerjük fel, hogy a tökéletes a jó ellensége, akkor megfosztjuk magunkat a boldogságtól.
A boldogságnak nincs jelen ideje. A boldogságnak csak múlt ideje van. Most tudom, hogy akkor boldog voltam, de akkor nem tudtam, hogy boldog vagyok. Csak a boldogtalanságnak van jelen ideje, igaz, ennek múlt ideje és jövő ideje is van. Ez nem igazság.
A kilátás a (...) boldogságra talán még szebb, mint a beteljesedés, amire természetesen sor kerül majd valamikor. Mi lenne boldogítóbb, mint az ágyban feküdni éjszaka, a lehetőségek égboltja alatt, és olyan dolgokról álmodozni, amelyek bekövetkezhetnek?
A szépséget, akárcsak a boldogságot, nem úgy találjuk meg, hogy panaszkodunk a hiányára.
A boldog emberek boldoggá tesznek minket - de akik színlelik a vidámságot, felejthetők.
A boldogság ünnep! Az öröm az egyik legszebb és legkellemesebb érzés - merítkezz belőle, érezd a zamatát, ünnepelj! Ne hagyd észrevétlenül elillanni a boldogságot!