Idézetek a célokról
(931)
A szellem erős, és a test csak a szolgája, (...) az akarat és az érdeklődés lebírja a gyöngeséget.
A múlt már mindegy. Azzal már senki sem foglalkozik, abból már semmi sem épül. A jelen pedig nem más, mint egy pillanat, amely mindjárt múlttá lesz. Csak a jövő van. Csak a jövő számít annak, aki egészséges.
Bármi, ami nem lehetetlen, megtehető, ha az ember valóban rászánja magát arra, hogy megtegye, és eltökélt arra, hogy meg kell tennie.
Minden eleven lénynek szüksége van erre a szakadatlan előrehaladásra. Ha az élet gyarapodása abbamarad, haladéktalanul a leépülés és a halál veszi át az uralmat. Látni, amint a halál egyes emberekben "terjeszkedni kezd", amint munkájukból visszavonulnak - nem él már bennük olyan vízió, ami annak szerepét átvehetné.
Nem kell nagyon nagy célokat kitűzni és akkor nem érnek kudarcok. Ha nem lesz jachtod Marbellán, az kellemetlen, de anélkül egész jól lehet még élni. Az emberek olyan célokat tűznek ki, amik eleve nagyon magasak. Ezzel magukat eleve kudarcra ítélik.
A gyorsan tűnő célt nem érjük el, ha nem jár vele tett is. Mostantól mi szívemben megfogan, kézen fogom, s rögvest megteszem.
Az ember kell biztassa magát, mert ha nem, vissza talál fordulni a nagy útján, mikor már épp fordulna reá.
Ha az ember mindig csak egyetlen csillag után navigál, és ezen nem hajlandó változtatni, nem csak letér a helyes útról, de el is téved.
Az a legjobb egy hajóban, hogy az ember úgy érzi, úton van, tudja, hogy célba ér, csak azt nem, hogy mikor, cél lebeg a szeme előtt, de még nem érte el.