Idézetek a célokról
(736)
Hagytam, hogy az út vezessen, egyszer sem álltam meg, mivel a dolgok olyankor érnek utol minket, amikor megtorpanunk.
Készen állunk, hogy tegyünk valamit. Van cél, van elhivatottság, egy új kezdet. Minden nagy utazás itt indul - mégis a legtöbbünk soha nem éri el az áhított célt. (...) Fantasztikus történeteket kreálunk magunk köré, úgy teszünk, mintha mindent előre elterveztünk volna, hagyjuk fényesen és forrón ragyogni a csillagunkat, de aztán hirtelen kialszik, és fogalmunk sincs, miért. Ezek az ego tünetei, a gyógymód pedig a szerénység és a valóság elfogadása.
A lehetőség néha bekopogtat hozzád, de az esetek többségében csak belopózik, majd csendben odébbáll.
Az utunk minden egyes lépésének megvan a maga értelme. Minden látszólagos kerülő valójában az egyenesen előrevivő út része.
Ahhoz, hogy az ember lássa, hová tart, néha vetnie kell egy pillantást arra, ahol eddig járt.
Mindenkinek találnia kell az életben egy célt, mely csak az övé, csak ő képes elérni, és mindent megtenni érte.
Nem az tökéletesíti az embert, hogy a hegy tetején van, hanem az, ahogy felmászott oda.
Legyen egy célod, tarts valamerre életed során, de mindig figyelj oda, mi történik veled itt és most.
Egy bakancslista mindig változatos. Előfordul, hogy csak a magunk elé kitűzött célokat tartalmazza, mint például a regényírás. Az is lehet, hogy olyan nagyra törő kalandokat gyűjt össze, mint a föld hegyeinek megmászása. Kerülhetnek bele apró feladatok is, mint eladni valamit, amit mi magunk készítettünk. (...) Hogy mitől lesz valami olyan fontos, hogy a bakancslistára kerüljön? Attól, hogy még nem tettük meg, de nagy örömöt okozna, és egész életre szóló emlékké válna számunkra.