Idézetek a csókról
(256)
Nagyon lágyan tartom a tenyeremben a tarkóját, az ajkára nézek, és most megcsókolom. Csak nagyon finoman, pont úgy, ahogy az ember megcsókol egy lepkét. Megrebbenti az ajkát. Aztán folytatom, és folytatja ő is. Ilyen apró rezzenésekből érezni lehet egy embert.
Csókolóztunk. Ilyen az élet. Az ember belevész egy ilyen halálos dologba, aztán valamiért mégis abbahagyja. Miért nem halhatunk bele? Pedig úgy szoktuk kezdeni: ezt aztán soha nem akarjuk abbahagyni. És mégis. Egy idő után friss levegőt kell venni, a csillagokra is föl kell pillantani, és másnap, az enyhe gyomortáji émelygést orvosolandó, hozni kell a boltból egy kaukázusi kefirt, és benyakalni. Ez is az élet. Ilyen összetett.
Egy csókhoz ketten kellenek. Egyvalaki nem lehet a legjobb a csókolózásban, mert az kétszereplős történet. Úgyhogy az ember igazából csak akkor lehet a legjobb, ha a másik is a legjobb, ami lehetetlen.
Csókoddal kezdődik az életem. A tavasz vagy nekem. A minden vagy nekem. Hát nem tudod, hogy te vagy az élet?
Megcsókolni valakit nagyon intim dolog, ezért a szíved mindig kihagy egy ütemet, mielőtt megtennéd.
Egy átlagos férfi inkább vállalná, hogy ülepen lőjék, mint hogy egy nő "kellemesnek" minősítse a csókját.
Mi lehet romantikusabb annál, mint amikor két szerelmes szorosan összesimul, mélyen egymás szemébe néznek, és - mintegy az idilli pillanat betetőzéseként - ajkuk szenvedélyes csókban forr össze? E pillanatban a gravitáció megszűnik, mintha a csók a szeretőket a létezés más szférájába röpítené, a banális hétköznapok világa fölé.
Adj hát csókot ezerszer, és ha adtál,
adj még százszor, utána ezret adj és
százat s újra csak ezret, újra százat.
A csókolózás univerzális nyelv, amit legjobban értelmezni azok tudnak, akik részesei az érintkezésnek.
Az emberi képzelet összes nagy látomása közül semmi nem annyira megragadó, mint a pillanat, amikor a szerelmesek szenvedélyes csókban forrnak össze.
Lehet, hogy eltérő a bőrünk színe, a nyelvünk és a szokásaink, de a csók a világ minden táján a legegyetemesebb és legemberibb gesztus, amiben osztozunk.
A színésznő csókja elbizonytalanít. Soha nem tudhatod, hogy komolyan gondolja vagy csak gyakorol.