Idézetek dalszövegekből
(2814)
Aki szeret, az nem elvisel!
Többet érsz, mint a földön bármilyen szerep,
Te a múzsa vagy, nem a kép vagy a keret.
Ami vagy, amit hinni se mersz,
hogy egyedi vagy, ami csak te lehetsz,
hogy többet érsz, mint egy platinakártya,
egy TAJ szám, egy mobil, pénztárca,
többet érsz, mint egy munkahely.
Ami vagy, amit hinni se mersz,
Hogy egyedi vagy, ami csak te lehetsz,
Hogy ami bánt, az is szebbre csiszol.
Amit látsz, amit érzel, azt értsd meg jól!
Fáradt reggelek, nehéz nappalok,
A legszebb álmaid közöttük lassan elhagyod.
Sok rejtett félelem rozsdás lakat mögött:
Bátran nézz mögé, ismerd meg, és mind elköszön!
Ahol egy ajtó bezárul, ott mindig egy
újabb kinyílik, csak ezt kevesen értik meg,
ami már volt, elmúlt, ami meg jön, lesz majd,
figyeld a jelet, mit a szív elől a szem takar.
Múlnak a percek és telnek az órák, de csak a most számít, ezt fogd fel,
ami volt, elmúlt, ami jön, lesz majd, ez így van rendjén, ne keseredj el,
bezárul egy ajtó, de nyílik egy másik, közel a cél, látod, nem sok kell,
az alagút hosszú, de ott van a végén a fény, amit keresel, ne felejtsd el.
Nem számít, hova visz ez az út el,
a sötét felhőket az égről fújd el,
poros utakon és ösvények mentén
ha nem mennék, az nem is én lennék.
Az időnk, mint vágtató vadlovak suhannak át az élet végtelen sztyeppéin. Csupán egy fűszál vagy benne egymagad, de együtt, mert összetartozunk, megéljük és túléljük a végtelen dombokat.
Reggel lett, a rádióban esik,
Tejjel kifli, ha megyek a boltba,
Lenyeltem egy kétforintost,
Hogy telefonáljak a magányomba.
Mivel szeretnél, ha nincsen szíved?
Azért jöttem, hogy elvigyelek.
Ülj mellém, én majd vezetek!
Hazamegyünk, megvan a helyed,
kapsz tőlem majd egy másik szívet!
Egyedül alszom, a párnád még meleg.
Bújnék hozzád, hogy érezzelek,
álmomban fogom a kezed,
és reggel a tegnappal ébredek.
Hógolyó, soha nem lesz belőled lavina,
tőled nincs veszélyben senki ablaka.
Hógolyó, ahogyan te most kinézel,
azt a kort már nem éred meg soha.