Idézetek dalszövegekből
(2913)
Csillag vagy fenn,
A föld én itt lenn,
Várom, hogy te
Beragyogj este...
Éjjel, ha altatsz,
Nappal, ha elhagysz,
Vissza, lehet, nem térsz,
De mégis itt vagy mindig.
Ó, hol vagy, te régi lány?
A szemeidre emlékszem talán,
Az illatod bennem él,
Ugye látlak még én?
Te vagy az a dallam,
Amit mindig hallok,
Ha fárad a lábam,
Hazavisz a hangod.
Te vagy az a térkép,
Mikor eltévednék,
Jelzi az ösvényt,
Ha rossz fele mennék.
Miféle szellem a szerelem köztünk,
Mint kísértet, néha visszajár,
Úgy tanít, hogy elillan újra,
Valamit elcsen, amitől megfagy a világ.
Azt mondod, bántott az élet,
Én azt mondom: örülj, hogy éled!
Minden fájdalom, öröm azért van,
hogy magadból többet megérthess.
Használd mindenre,
hogy legyen jobb, ahol élsz,
a négy varázsigét...
Ezek a sajnálom, a bocsáss meg,
a köszönöm és a szeretlek.
A mosoly varázsol...
A Föld mint egy album,
Az albumban fényképek az emberek,
A képekre Isten azt írta, hogy "Csak örömmel nézheted.".
A Föld csak egy album,
Az albumban fényképek az emberek,
A képeket nézve megérted, hogy
A haragra fakul és a mosolytól lesz színesebb.
Gallérig aranyban,
Vagy egy sarkon szakadtan -
Aki ugyanaz marad, az a legszabadabb,
Az a pokolból visszajön egy darabban!
Törékeny szív, porból lett különös szerkezet,
Lényed partján a hajó megérkezett,
Zászló kibont és a rakomány hír,
Az, hogy az emberben isteni lényt őriz a szív.
Törékeny érzelem
Fut át a szívemen
Szerelmünk minden reggelén.
Van úgy, hogy átölel,
Olyankor más nem kell,
De mégis félek tőle én.
Mondd, neked mit jelent, hogy annál nagyobb szeretet nincs,
Mint ha másokért önként adnád az életed.