Idézetek dalszövegekből
(3160)
A végtelenhez mérve semmi se tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha nincsen gyökered - elvisz a szél.
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan.
Csak akkor jössz rá, hogy boldog voltál, mikor szomorú vagy,
Csak akkor gyűlölsz úton lenni, mikor hiányzik az otthonod,
Csak akkor jössz rá, mennyire szereted, mikor már elengedted.
Az utolsó szavaink visszahangoznak a fejemben.
Bárcsak visszavonhatnánk mindent, amit mondtunk!
Akárhányszor őrültnek hívsz, őrültebb leszek.
Ehhez mit szólsz?
És amikor azt mondod dühösnek tűnök, dühösebb leszek.
Nekem nem az a kapcsolat, hogy arra várok,
hogy egyszer végre legyél velem.
Annyi név van, kit nem ismerek még,
s az idő drága, drága szívem.
Kell a szerelem, kell, hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó, ha fáj.
Örökké nem lehet sírni,
Most szeress engem egy kicsit inkább,
Örökké nem fogom bírni,
De most ez is jó lesz, hogyha nincs más.
A szerelem ördöge én vagyok.
Ha kulcsra zárod a szobád,
bejövök a kéményen, az ablakon,
vagy épp a kulcslyukon át.
Összerombolva álmaid
fekszem a párnáid közé,
Vihart kavarok a bőröd alatt,
Hatalmam a szerelemé.
Elepedek érted, a szívemet a vágy már rég szétmarta,
Hová rohansz előlem? Összetartozunk! A sors is ezt akarta.
Flört vagy szerelem,
Kérdőjel a szívemen,
A válasz csak rajta áll.
Flört vagy szerelem -
Döntse el, hogy mi legyen!
Várom, hogy telefonál.