Dalszöveg részletek a csalódásról

(63)

A sötét életemen szaladt át a fény,
Lehettél volna gyémánt, de maradtál csak szén.

Children of Distance

50

Tudom, hogy sok mindenen mentünk át,
Nem egy haver voltál, hanem barát,
Hogyha visszagondolok, néha fáj,
Hogy kamu volt, amiket mondtál.

Dzsiiza

24

Már nincsenek ott fent a csillagok,
Mert én lehoztam mindent, ez én vagyok,
Én már nem értek semmit, ez nekem sok,
Ha kérdeztek, akkor is hazudtok.

Mr. Busta

15

Száz felhőszilánk arcomhoz ér,
A lebegő lélek utcazenél,
Négy sarkán fogom meg a világot,
Összecsomózom és hátradobom,
Majd ha eláll, talán visszahozom.

Margaret Island

26

Minket csak a tériszony állít meg,
mert nem oldódunk fel egymásban,
hogy lehet, hogy nem láttam,
mi a hamis, és mi az a valódi,
bár tudtam volna előre csalódni.

Wellhello

21

A kezemben egyedül a tenyerem tartom,
a tenyeremben meg a markom, ha behajtom
az meg már mindjárt egyből az öklöm.

Hiperkarma

12

Azt hiszem, hogy nem számít most semmi sem.
Nincsen cél, hiába is képzelem.
Nincsen út, nincs semmilyen történetem.
Azt hiszem, hogy nem számít most semmi sem.

Vad Fruttik

28

Nincs már semmi ami ide kötne
Lassan úgy érzem elveszek a ködbe
Nincs már semmi ami ide kötne
Lelépek örökre...

Beerseewalk

41

Micsoda tévedés az, hogy a szív sohasem téved,
Erre akkor jöttem rá, mikor megismertelek téged.

Children of Distance

79

Minden ember gyarló, az őszinteség rég kihalt,
Miattatok feladnám, de az ösztönöm is élni hajt,
A gyávaságom vezérelt, de nem számolhat le velem,
Elvesztem a reményt, mégis adj okot, hogy ne tegyem.

Children of Distance

34

Nem érdekel, most nem zavar, hogy nem vagy már olyan,
Hogy éppen annyi folt, ahány tüske van,
és nem érdekel, hogy nem érlek el, nincs mit mondanom.
Nincs mit mondanom, nincs mit mondanom.

Esti Kornél

45

Mit mondhatnál, mit mondhatnék én?
Túl sokat beszéltünk
a semmiről, a felszínen
sok hajó és vitorlás
a vízben áll, nem halad,
apály volt ma egész nap.

Esti Kornél

21

Menetel a sok szó át a tereken,
Szellemi béklyó, csókol hidegen,
Földön és égen mindent hamisító.
Az ágyakra járó álszent idegen
Fülbemászó, szép és kegyetlen
Űrt hagy a szívben, mert csak mulandó,
Elszáll a szó, száll a szó.

Hevesi Tamás

4

Tartalmát elvesztett, céltalan célok,
kötélként fonnak át emberi dolgok.
Templomi kapukban néha megállok,
magam sem tudom még, hogy mire várok.

Ossian

11

Mint egykor Ikarosz
A fénylő Napot fenn,
Úgy kívántam meg őt.
Mindent megtettem,
Hogy elérjem,
Olyan kár volt, hogy sikerült.

Ossian

12
Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ