Egészséggel kapcsolatos idézetek
(784)
Az orvostudomány igazi célja nem az élet mindenáron való meghosszabbítása, hanem az élet minőségének javítása.
Ha egyszer kórházba kerülök, (...) annak fogok örülni, ha utolsónak hívnak be. Mert az annyit jelent, hogy az összes többi betegebb nálam.
Éppen olyan kevés értelme van "lélek nélküli testet" gyógyítani orvostudománnyal, mint "lelket test nélkül" gyógyítani pszichológiával.
Egyszer azt gondolod, legyőzhetetlen vagy. Veled nem történhet meg. Azonban amikor mégis megtörténik, szembesülsz a valósággal, hogy vagy változtatsz, vagy meghalsz. Rájössz, hogy csak egy életed van.
A testünk néha bölcsebb nálunk. Néha a testünket használjuk arra, hogy kimondjon valamit, amit más módon nem vagyunk képesek kifejezni. És néha, ha nincs hozzá erőnk, vagy nincs rá szavunk, hogy kifejezzük, miként érezzük magunkat, a testünket használjuk tolmácsként.
Milliárdokat költünk a zsír elleni háborúra: kémiai fegyverek, sebészeti beavatkozások, átalakított életvitel, edzőgépek, kínos aprólékossággal kiszámított ételadagok. És minden erőfeszítés ellenére a zsír újra és újra visszatér. Hogy mi következik mindebből? Nem értjük magát az ellenséget! Az anyagcsere sokkal-sokkal bonyolultabb folyamat, mintsem hogy egyszerű kalória plusz-mínuszokkal le lehetne írni. A fenébe is, nem puszta kalóriaégető gépek vagyunk! Hanem igen összetett biológiai szervezetek bonyolult hormonháztartással, genetikával, baktériumflórával - s mindezek szerepet játszanak a tápanyagok feldolgozásában. Nyilvánvaló, hogy ha a zsírt kordában akarjuk tartani, a jelenleginél sokkal inkább meg kell értenünk a működését.
Hogy mennyi zsír van bennünk, az nem csak az akaraterőn és a társadalmi nyomáson múlik. Sokkal bonyolultabb a helyzet.
Az emberek még mindig nehezen hiszik el, hogy létezhet olyan gén, amelyik elhízást okoz. Egy olyan gén, amelyik a viselkedésre is kihat. Hiába mondjuk el százszor, sokan még mindig képtelenek elfogadni a tényt. Szerintem arról van szó, hogy az emberek nem szívesen néznek szembe azzal, hogy nem tudnak mindent irányítani. A gondolat, hogy egy furcsa genetikai mutáció hatására valaki egyfolytában a süteményes bödönt dézsmálja, még sok orvos számára is nehezen hihető.
Ha valaki elhízik, nemcsak az a kép változik meg, amelyet magáról kialakít, hanem a többi ember róla alkotott benyomása is.
Képes túlélni. Irányítja az elménket. Újraprogramoz minket. Jason Bourne? Nem. A zsírunk az! E szervünk hihetetlenül ügyesen küzd a fennmaradásáért. Ha bármilyen hadsereg a világon ilyen fegyverekkel rendelkezne, komolyan felborítaná az erőviszonyokat. A zsírunk pedig pontosan ilyen erős. Bárki, aki valaha is próbált már néhány pluszkilótól megszabadulni, pontosan tudja, milyen nehéz ez. Amit egyszer felszedünk, rendületlenül harcol, hogy meg is maradjon - akár mindörökre.
A sikeres fogyókúra egyik legfontosabb összetevője, hogy fenn tudd tartani az akaraterődet. Az éhség, a sóvárgás, a kielégületlenség közt őrlődve megtépázódik az eltökéltség.
A legfontosabb eszköz a fogyás eredményeinek hosszú távú fenntartásában: a kitartás. Ha egyszer elhíztunk, és le kell adnunk a felesleget, sokkal nehezebb dolgunk van, mint ha csak a meglévő súlyunkat próbáljuk fenntartani. Amilyen fortélyos, okos, makacs a zsír, ugyanolyannak kell lennünk nekünk is.
Ha kellően fárasztó edzést végzünk, bármit akarjanak is a génjeink, a test átveszi tőlük az irányítást, és a fogyás megkezdődik.
Maguk a gének csupán egy tényezőt jelentenek a testsúlyra hatók közül. Hogy milyen az életvitelünk, sokkal többet számít. A döntéseink, hogy mit és mennyit eszünk, hogy mennyire rendszeresen sportolunk, végül legyőzik a gének hatását.