Egészséggel kapcsolatos idézetek
(1035)
Egészséges lélek egészséges testben: ez rövid, de teljes foglalatja az ember földi boldogságának.
Az influenza csak abban olyan, mint a szeretet,
hogy arra ragasztom, sajnos, akit szeretek.
Ha meg akarom fékezni a járványt, agyon kell vágnom hozzá a gazdaságot, csak nagyon durva beavatkozással tudok élni. Ha nem teszem meg, akkor a járvány maga intézi el a gazdaságnak számos ágazatát azzal, hogy a munkaerő elérhetetlenné, megbízhatatlanul elérhetővé válik. Nincsenek jó választások.
A járványokkal kapcsolatban régről tudjuk, hogy az elején minél határozottabban cselekedni kell, mert az elején költséges beavatkozás valójában nagyságrendekkel kisebb költségek viselését teszi végső soron szükségessé.
Sok minden, amit annak idején az emberi lét természetes velejárójának tartottak, ma már egészségbeli zavarnak számít, és kezelést igényel. A szülés, a serdülőkori pszichológiai változások, a félénkség, a boldogtalanság, a kopaszodás, sőt még az idősödés is egyre inkább egészségügyi problémának számít. Ennek sok előnye van - hiszen például a "természetes" szülés akár halálos is lehet -, de kérdéseket is felvet: mi az, ami még normális emberi funkció, és mi az, ami már orvosi beavatkozást igényel? Figyelembe véve, hogy a legtöbb beavatkozás kockázattal jár, mi az, amivel meg kellene tanulnunk együtt élni, és mikor forduljunk az orvostudományhoz segítségért?
Az elkerülhetetlen, keserű vég helyett a halált egyre inkább orvosi kudarcnak tartjuk. Túlságosan gyakran halnak meg emberek intenzív terápiás osztályokon, gépekre kötve, begyógyszerezve, bekatéterezve, megtörve. Az élet értéke felbecsülhetetlen; biztosan ilyen véget szeretnénk?
Valóban hasznunkra van még a nyugati medicina? Az eredményei máig páratlanok, mégsem biztos, hogy helyesen alkalmazzuk. Bár évtizedek óta haszonélvezői vagyunk, félő, hogy áldozataivá válunk.
A modern gyógyszerek hasznosak, de a gyógyszeripar mint a medikalizáció fő hajtóereje az élet egyre több és több területét vonja orvosi hatáskörbe. A gyógyszereknek pedig mindig vannak mellékhatásaik.
Az orvostudomány hatásköre túlnyúlik az egészségen, ma már nem korlátozza tevékenységét betegségek megelőzésére, illetve gyógyítására. Egykor még brutális gyilkosok - gyermekbénulás, kolera, tébécé - irtásával foglalkozott, ma már egyre inkább az egészség fejlesztése a célja. Miért elégedjünk meg a betegségek megelőzésével, ha ugyanazon módszerekkel fejleszteni tudjuk magunkat?
Jól akarjuk érezni magunkat, hosszabb, boldogabb életre vágyunk - ezért is fordulunk orvoshoz. Tőle pedig kezelést várunk. Csakhogy a túlterhelt orvos és a túlzott elvárásokkal érkező beteg találkozója általában valamilyen gyógyszer felírásával ér véget, jóllehet az sokszor hatástalan.
Az orvostudomány jelentősége csak kisebb részben rejlik a betegek gyógyításában. Ez mindig így volt, és ma is így van.
Bár az emberi genom megfejtése nagy reményekkel kecsegtetett, terápiás haszna meglehetősen szerény. A betegségeknek csak elenyésző hányada kapcsolható egyetlen gén hibájához. A legsúlyosabb problémáink nagy része, mint például a depresszió, genetikánk, környezetünk, neveltetésünk és a vakszerencse kölcsönhatásainak eredménye.
Mint a legtöbb orvosi beavatkozásnak, a fájdalomcsillapításnak is vannak nemkívánatos mellékhatásai. (...) A gyógyítás akkor jó, ha a haszon meghaladja a lehetséges károkat.
A fájdalommentes, egészséges élet elvárása gyakran vezeti az embert az orvos recepttömbjéhez. A gyógyszergyártó és forgalmazó cégek számára ezen elvárások kielégítése óriási üzleti lehetőséget jelent.
Bizonyos kezelések rendkívül hatékonyak bizonyos esetekben. Ám ami az egyik betegnél jól működik, a másiknál már hatástalan, sőt akár kifejezetten káros is lehet.