Együttérzéssel kapcsolatos idézetek
(376)
A legjobb történetek azok a történetek, amelyekben a kudarc és a siker egyaránt jelen van. Ne félj megosztani kicsit kínos vagy ijesztő történeteket, vagy olyanokat, amik megmutatják a sebezhetőséged. Ezek azok a történetek, amelyekkel mások azonosulni tudnak.
A kudarcélmény összekapcsolja az embereket. Ha más kudarcáról hallasz, akkor magaddal szemben is elnézőbb leszel.
Az együttérzés kérdésében nincsenek kőbe vésett szabályok. Ha késztetést érzünk arra, hogy segítsünk, az elég. Sokszor az is elég, ha nem teszünk semmi különöset, csak ott állunk valaki mellett, és vele vagyunk a szenvedés közepette.
Akik elzárkóznak az empátiától, a valóságos szörnyeket erősítik. Mert ha mi magunk nem is követünk el gonoszságot, az apátiánk útján kollaborálunk a gonosszal.
Próbálj meg kézzel, szemmel és szívvel beszélni hozzá, még mindig ez a legalkalmasabb eszköz a kapcsolattartásra!
Az emberek megértésre vágynak leginkább. Hogy valaki értse őket, hogy ők maguk is érthessék magukat a rendszerben. Ez a megértés magyarázza aztán a teljes identitást, a létezés alapját. Megnyugvást hoz, elfogadást intellektuálisan, átölelést érzelmi szinten. A belső lény felébred a hosszú álomból, kijön a fényre, és hunyorogva, de lépkedni kezd a saját lábán.
A csend nem gyógyít meg. A csend elmélyíti a sebed, és elfertőzi. Úgyhogy ez az út nem járható. Beszélni kell. Mondani kell. Ordítani és üvölteni kell. A falon át, jó hangosan.
A jóakaratú együttérzés azzal kezdődik, hogy elfogadjuk a történéseket anélkül, hogy elfordulnánk - ez a segítő cselekedet felé tett nélkülözhetetlen első lépés.
Az olyan tulajdonságok, mint a lelki egyensúly és az együttérzés, tanulható készségek, továbbadhatjuk őket a gyerekeinknek, és csiszolhatjuk őket saját magunkban. Minden lépés, amit ebben az irányban teszünk, pozitív felajánlás életünk és világunk felé.
A szerepcsere a leghatékonyabb, leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja a másik oldal megértésének. Legyél te az a király, aki koldusruhába bújva elvegyül a nép között! De mivel ez nem lehetséges minden esetben, ezért a következőt javaslom: olvass regényeket! A lehető legtöbbet és a lehető legjobbakat. Egy jó regénybe belemerülve és a főszereplő sorsát, annak minden csúcs- és mélypontjával átélni hatékony, köztes megoldás lehet a belegondolás és a valódi átélés között.
Minden apróság segít. Ahhoz, hogy valaki ne adja fel, néha annyi is elegendő, hogy odafigyelünk rá, és meghallgatjuk.
Mindenki csak ordibál és üvölt a másikkal, nyoma sincs az együttérzésnek. Ma már senki nem gondol bele a másik helyzetébe.