Együttérzéssel kapcsolatos idézetek
(355)
Merjünk leülni valaki mellé és megkérdezni: hogy vagy? És fogja mondani, csak legyen rá időnk, szívünk és szeretetünk végighallgatni!
Amíg időnk van, tegyük oda a vállunkat a másik ember keresztje alá, ami alatt roskadozik!
Nem szabad, hogy pusztán a szavak elvonják a figyelmünket a lényegről. Nem csak meg kell hallgatnunk, amit mások mondanak, érzelmeik irányába is empátiával kell fordulnunk.
Az érzések átélése gazdagít, kiteljesít, még akkor is, ha tudod, hogy egy könyv szereplőjének az érzései; és mégis a tieid, ha át tudod élni őket.
Nemcsak segít, hanem elengedhetetlen is, hogy meg tudjuk osztani belső vívódásainkat egymással.
A kapcsolatok minőségét nem az határozza meg, hogy milyennek látjátok egymást, hanem hogy látjátok-e egymást egyáltalán.
Az ember, még ha tinédzser is, mégiscsak azokkal van szívesen, akik megértik, és akik ugyanúgy gondolkodnak a világról. Persze az se várható el, hogy teljesen pontosan ugyanazt gondolja mindenről az ember.
Hogy tudjuk megfordítani a világot, ha egymáson soha nem tudunk segíteni? Miért ezek az egyszerű dolgok olyan nehezek?
A legfontosabb kommunikációs készség, amit az ember el tud sajátítani, az odafigyelés. A valódi figyelem nem azt jelenti, hogy hallgatsz, hanem azt, hogy aktívan próbálod megérteni a másik embert.
Ha igazán meghallgatunk valakit, belehelyezkedünk abba, amit a másik megél, empatikusak vagyunk. (...) Ritka az olyan ember, aki igazán figyel! (...) A világ királya az, aki képes meghallgatni másokat.