Fájdalommal kapcsolatos idézetek
(1177)
A fájdalomnak idő kell, a halál pedig lerohan bennünket; minden jel arra vall, hogy semmit sem érzünk. Csak a közelgése félelmetes.
Vannak olyan pillanatok, amiket nem lehet szavakba önteni,
Van olyan szenvedés, amit túl szörnyű a nevén nevezni.
Ahol a fájdalomnak vége, ott kezdődik az élvezet. Ahol az élvezetnek vége, ott kezdődik a fájdalom. Körbe-körbe.
A testem nem az én testem (...), csak egy test, amiben átmenetileg éppen az én lelkem tartózkodik. Ha a testem szenved, hát szenvedjen. Leszarom. Nincs közöm a fájdalmához.
Mindennek oka van. Még a szörnyűségek és fájdalmas dolgok is túlságosan hatékonyan mennek végbe az ember életében ahhoz, hogy a véletlen számlájára írjuk őket.
Az élet örömei mellett - melyeket könnyű szeretni - észszerű, ha szeretjük a fájdalmakat is, sőt még bölcsebb, ha a fájdalmakat jobban szeretjük az örömöknél. Nagy segítség ez a számunkra.
A fájdalom nem rossz. A fájdalom jó. Megtanít dolgokra. Mint amikor tűzbe rakod a kezed, és - jaj! - máris tudod, hogy nem teszed többé.
Ne elemezgessük túlzottan a fájdalmat, mert ha boncolgatjuk, akkor csupán emberi síkon mozgunk, ahol csak a fejfájás, a fogfájás, egy esetleges daganat, egy családi viszály vagy más szerencsétlenségek léteznek. Holott minden fájdalomban Jegyesünk, az elhagyott Jézus érkezik meg.
Hogy a fájdalomnak hányféle arca van? Ő a legnagyobb átalakulóművész. A fájdalom számtalan formáját tapasztaljuk meg életünk során, kezdve attól, hogy lehorzsoljuk a térdünket. A fájdalom teljesen más dimenzióját éljük meg a fizikai sérüléseinkkor vagy amikor csalódás ér.