Fájdalommal kapcsolatos idézetek
(1042)
A fájdalomból sohse lesz dal,
Vagy csak idővel, mikor enyhül.
Ha igazi, nagy bánatom van:
Köny fakad, nem dal a szívembül.
A nyomorúság csontig hat. Olyan, akár a jeges szél, amitől az ember még a paplan alatt is vacog, és reménye sincs arra, hogy valaha felmelegedjék. A nyomorúságtól csikorognak a fogak és megfájdulnak az izmok.
Nemcsak a születés és a halál okoz szenvedést, de a légellenállás, a gravitáció, a munka, az ölelés is, mert ott a szenvedés a dezoxiribonukleinsavunkban, félrecsúszott nyakkendőinkben, a mozdulataink között, a tányérunkon; ez a zenében a szubdomináns, a fizikában az entrópia, a szerelemben a féltékenység, a gyermeknevelésben az aggodalom. Az emberi életút passiónak is nevezhető.
A valódi fájdalom nem az, amit a sportolók éreznek, és ami csupán fiziológiai jellegű. A valódi fájdalom az, ami az életkilátások elnyomásával jár.
Már, Fájdalom, lakótársam leszel,
Míg csak élek? - Közös tűz, közös ágy,
Közös - ó, kínok kínja - koponyánk,
S amikor én eszem, te is eszel?
Borzasztó dolog nézni, ahogy gyötrelmes fájdalom marcangol valakit; olyan érzés, mintha erőszakosan, tolakodón háborgatnánk az illetőt.
Úgy lefoglalt a saját szenvedésem, hogy elfelejtettem, mások is szenvedhetnek.
Sokkal szerencsésebb és enyhítőbb gyorsan és intenzíven szenvedni, hogy aztán elmúljon, belázasodni és önkívületben tűrni, hogy fáj.
Minden veszteség precedens nélkül áll. Sosem tudhatjuk meg, milyen a másik ember fájdalma.
A fájdalom néha olyan, mint egy vihar, ami a semmiből bukkan fel. A legtisztább nyári reggel is végződhet égszakadással.
Azt gondolod, hogy sosem múlik a fájdalom, de tévedsz. Csak engedd át magad neki, ne küzdj ellene, mert erősebb nálad. Hagyd, hogy fulladozni kezdj, de idővel úszni fogsz. Minden egyes lélegzetvételeddel erősebb leszel, és ígérem, le fogod győzni.
Nem lehet pontosan tudni a fájdalom mibenlétét, hogy mit érzünk olyankor, vagy hogy ami az egyiknek fáj, az vajon a másiknak is fáj-e: a képzelet itt többet nyom a latban, mint a test.