Idézetek a fejlődésről
(1617)
Gyakran nyilvánvaló tökéletlenségekből áll elő az egésznek tökéletessége.
A civilizációnak jót tesz, ha vannak olyan csoportok, amelyek vállalják a kockázatokat, mert a sikeresek előremozdítják a civilizációt - ahogy összességében a biológiai evolúciónak is hasznos a mutáció, még ha sok mutáció halálos is.
Tanulj a múltbeli hibáidból, mert így válhatsz jobb emberré, de nincs értelme siránkozni a múlt felett!
Mire jó hízelegni? Bírálat nélkül nincs fejlődés, mint ahogy ellenállás nélkül nincs hajtóerő. Az ellenállás és a feszültség tartja mozgásban az emberi gépezetet. Ha megszűnik a feszültség, mindenki meghal.
Nem a régi emlékek tömjénezésében, hanem a megkezdett munka folytatására vállalkozó buzgalomban nyilvánul az ifjúnak kegyelete.
Korán nőttem fel, de örökké gyerek maradok,
Rossz úton járok, mégis jó irányba haladok.
A nagy emberek tűzben edződnek. A kevésbé értékesek feladata meggyújtani ezt a tüzet.
Muszáj kicsit kérlelhetetlennek lenni magunkkal: az erényeink mellett a hibáinkat is észrevenni, beszélni róluk. Magunkra ismerni, akár nevetve, de meglátni azt is, amin még dolgoznunk kell.
Nagy tévedéseinket is vállalnunk kell. Az újrakezdés beismeréssel, kíméletlen önértékeléssel kezdődhet. Ilyenkor mutatkozik meg igazán az ember jelleme.
A világ nem azért van, hogy jó emberek boldogan éljenek benne, hanem azért, hogy a rosszak jóvá legyenek.