Idézetek a félelemről
(1285)
Ha túl sok a szemléltető anyag, hogy mások hogyan dobják be előbb a törülközőt nálad, akkor elhatalmasodik a félelem. Idővel annyira elhatalmasodik, hogy a megtévesztésig hasonlít az egykedvűséghez.
Azok a szavak, amiket akkor mond az ember a kollégájának, amikor szimulált katasztrófákban vesz részt, és azok, amiket akkor, amikor a világ véget ér a távollétében, nagyon különböznek egymástól.
Ha valaki le akarja gyűrni a halálfélelmet, de nem szabadul tőle, mámorba fordítja át.
Ha túl sok a szemléltető anyag, hogy mások hogyan dobják be előbb a törülközőt nálad, akkor elhatalmasodik a félelem. Idővel annyira elhatalmasodik, hogy a megtévesztésig hasonlít az egykedvűséghez.
Egészen pontosan mit is jelent, hogy az ember az életéért fut? Hogy gyáva? Nem. Úgy gondolom, az a gyávaság, ha el sem megyünk oda, ahol esetleg majd futni kell az életünkért.
A rettegés nem menekülés közben kezdődik el. Az ember nem fél az utcai harc közepén, mert nem ér rá félni, ez ilyen egyszerű. El van foglalva egy csomó dologgal: például megtervezi, merre menekül, ha megindul a tömeg, fotókat készít, filmez. Menekülés közben sem fél. Igyekszik kijutni a helyszínről a feltételezett biztos ponthoz, ahol meghúzhatja magát. A félelem a biztos ponton kezdődik. Ez lehet egy üzlethelyiség, egy többágyas diákszállás, egy hotelszoba. Azt hiszem, a tétlenséggel van összefüggésben, azzal, hogy az ember ráér gondolkodni azon, mi történhet vele. A lélek legsötétebb órái ezek.
Ha bent állsz a frontvonalon, nem gondolsz semmire. Nem is hallod a gondolataidat, mert a vér dübörgése elnyomja őket az agyadban. Praktikus kérdésekre koncentrálsz. Például, hogy merre vannak a menekülési útvonalak az utcában, hogyan kerülhetsz ki a tömegből. Hogyan óvd a kamerádat, miközben kifelé jövet oldószert locsolnak az arcodba könnygáz ellen a tüntetők. A félelem mindig utána kezdődik. Egyedül. Nem is igazi félelem ez, csak a kezed kezd el remegni, ha visszanézed a képeket. Így reagálja le az idegrendszered, hogy mennyire voltál közel a halálhoz.
Sokszor azt is elfelejtjük, hogy a kalózoknak valójában csak a marketingjük jó: félünk a halálfejes zászlóiktól, ezáltal mumusokká válnak. Mumusokkal küzdeni pedig igazán félelmetes. Ha azonban leradírozzuk róluk a fél szemet, a kampókezet, a gonosz tekintetet és a legendákat, akkor könnyedén meghódíthatjuk a tengert, amit nekünk szántak. Áldozatok, veszteségek azért lesznek így is, de ez egy csata, számolni kell vele.
Az áruló emberi test (...) pontosan akkor dermed tehetetlenségbe, mikor különleges erőfeszítésre lenne szükség.
Mindig együtt üvölteni a tömeggel, ez a jelszavam. Csak így lehet biztonságban az ember.
Ha az ember még gyerek, és gyors segítségre van szüksége, azt kell mondania a könyvtárosnak, hogy iskolai feladaton dolgozik.
Mindenkinek vannak démonai. Az ember vagy elbújik előlük, vagy megbarátkozik velük, de mindig ott vannak, egy lépésre lemaradva tőlünk, mégis szorosan a nyomunkban.