Idézetek a fiatalságról
(293)
Kicsit úgy vagyok a felnövéssel, mint a matekkal. Eleget láttam belőle ahhoz, hogy végig tudjak csinálni egy példát és eljussak egy többnyire vállalható eredményig, de a mechanizmust, ami mögötte húzódik, sosem értettem meg igazán.
Kezdek rájönni, hogy sok dolog, amit a fiatalságom hozadékának véltem, valójában a sajátom. Nem azért vagyok hangos, érzelmes és idealista, mert ilyenek a tizenévesek, hanem mert egy hangos, érzelmes és idealista ember vagyok, aki eddig történetesen tizenéves volt. Csak azt veheti el tőlem a felnőttkor, ami igazán nem volt az enyém. A többit megtartom, még szükségem van rájuk.
Nekem nem volt szabad
- Amikor én még kissrác voltam -
Őszintén hazudni, könnyezve nevetni.
Akkor még bámultam a felnőtteket,
Azt hittem, jó lesz majd,
Ha egyszer én is nagy leszek.
Amiről az öregek azt állítják, hogy nem tudod megcsinálni, próbáld csak meg, és tapasztalni fogod, hogy igenis tudod. Öreg embernek öreg cselekedetek valók, fiataloknak fiatal cselekedetek.
Mit jelent a fiatalság? Azt hiszem, az érzések szintjén könnyedséget, a szabadság érzését és talán bizalmat. Emellett lelki nyitottságot, rugalmasságot, fogékonyságot a tanulásra, a fejlődésre, motiváltságot, szellemi frissességet és azt, hogy vannak céljaink.
A fiatalság regénynek, bonyodalmas történetnek látja az életet. Vidám, romantikus, kalandos, érdekes történetnek. De azok, akiknek fiatalsága már elmúlt, tudják, hogy az élet sokszor nem oldja meg a történet bonyodalmait.
Az ifjúság túlbecsüli a vadonatújat, mert vele egykorúnak érzi magát. Ezért aztán kétszeres csapás, ha valami rossz a korának újdonsága.
A 20 éves sose tűnik 20 évesnek
Hol 19-nek, hol 30-nak látszik
Nem is vagyunk sose 20 évesek.
Amikor az ember 20 éves, nem azt hiszi,
hogy sose lesz 40, csak a következő
20-at se reméli rövidebbnek.
Tiszteld azt a fiatalt, akiben van valami öreges, és azt az öreget, akiben van valami fiatalos.
A serdülőkor közepén mindenki csak arra vágyik, hogy bebújhasson egy nagyobbfajta kő alá, hogy ne rá irányuljon a reflektor.
Előbb-utóbb minden fiatal eljut a megdöbbentő felfedezésig, hogy alkalmasint az öregeknek is igaza lehet.
A felnőtté válás nagyrészt arról szól, hogy az ember elhatárolja magát gyerekkori élményeitől, és úgy tesz, mintha nem számítanának, utána pedig lassan ráébred, hogy pedig csakis ezek fontosak, mert kilencven százalékban ezek határozzák meg.