Filmidézetek
(7699)
Egyesek megmutatják a szépségüket a világnak, míg mások elrejtik azt, mert ők mást akarnak mutatni.
Szeretet, elfogadás és feltétel nélküli szerelem. Mind akarjuk, mind keressük. De ha megtaláljuk, az már félelmetes. Mert ahogy megtaláltuk, nagyon könnyen el is tűnhet. És aztán ottmaradunk a hidegben, egyedül.
Mondd, mi nyomja a lelkedet! Mert ha bent tartod, még elsüllyed a hajó, amivel utazni fogsz.
Ne hagyd, hogy a félelem elhallgattasson. Van hangod, szóval hallasd is, szólalj fel, emeld fel a kezedet, kiáltsd a válaszokat, hallasd magad. Kerül, amibe kerül, találd meg a hangod. És ha megteszed, töltsd ki azt az átkozott csendet vele.
A megbocsátás hatalmas dolog. Nem csak a másik fél számára jó érzés. hanem téged is gyógyít.
Néha fel kell áldoznod a bástyádat a királynőért. Ha nem kerekedsz felül az érzéseiden, akkor el fogod veszíteni a játszmát.
A dicsőséget néhányan hajszolják, míg másoknak véletlenül az ölébe hullik anélkül, hogy tennének érte. Bárhogy is, de becsülendő, ha valaki az áldásában részesül. Azonban azt kérdem: a dicsőség mikor veszti fényét, hogy átadja helyét egy igaztalan hadjáratnak? Mikor válik az egykor még nemes cél tűzzé, ami mindet elemészt? Láttam a háborút és láttam a halált.
Egymásért harcoltunk idáig. (...) Bármi is történjék, egymás mellett kell maradnunk (...). Együtt leszünk. Semmi nem választhat el tőled.