Filmidézetek
(7310)
- Na, kikerültem a barát zónából?
- Igen, és nem is kellett volna ott lenned.
A szerelem egy hazugság. Megváltoztat, és felemészti a lelkedet. Élve elégsz tőle.
A lehetetlen szerelem a legszebb. Beleveszni szemednek napsütötte erdejébe. A lehetetlent szeretem benned.
A háború előtt ostoba dolgokra használtam az akaraterőmet. Például nem ettem csokit. Azt hittem, ha tudok uralkodni magamon, a körülöttem lévő világ észre tér. Azt hiszem, nagyon naiv voltam. A háború alatt megtanultuk, hogy ne keressük a dolgok okát.
Ki kell mutatnom, hogy mit érzek. De te pontosan tudtad eddig is. Csak úgy tettél, mintha nem létezne. Úgy tettél, mintha nem tudnád, hogy felemészt a szerelem minden egyes nap. Mindig azt sulykolod belém, hogy te csak a barátom vagy. Mintha köztünk nem lehetne semmi más, mint barátság. Mintha nem történhetne köztünk semmi.
Néhányan elolvassák a Háború és békét, és csak kalandregénynek értelmezik. Mások elolvassák egy rágógumi papírját, és megfejtik a világegyetem titkait.
Te vagy az én napkeltém, napnyugtám, nyári napsütésem és téli holdam.
Olyan boldog voltam, amikor először láttam. Aztán egyszerűen kicsúszott a kezem közül. Elvesztettem az életem (...). Nem éreztem az étel ízét, amit a számba vettem. A víz nem oltotta a szomjamat. Amikor újra láttam, a szívem hevesebben vert. Miatta új életre keltem.
Nem számít, milyen erősen húzzuk az igát, ha közben odavagyunk egymásért.