Földrajzzal kapcsolatos idézetek
(58)
Minden becsapódás, amely megrázta a Földet, mint egy hatalmas csengőt, minden törő-zúzó földrengés a tektonikus lemezek elmozdulása nyomán, minden szökőár és minden enyhe szellő hozzájárult az élet kialakulásához, mert felrázta az ősiszapot, és energiát adott át a prebiotikus vegyi anyagoknak, hogy egyesüljenek, reakcióba lépjenek és szaporodjanak. Ez a lüktetés pedig a mai napig zajlik.
A múlt nyomokat hagyott a Földön, nekünk csupán az a dolgunk, hogy megfejtsük a jelentésüket.
A határ és vidéke, bárhogy is nézzük, mindig sokkal izgalmasabb hely, mint az ország belseje. Varázslatos, bűvös térség, a kockázat, kaland titokzatos helye, ahol a táj és annak minden rezdülése feszültséggel van tele.
A térképírás, bár sokat kell tanulni hozzá, lényegében tanulhatatlan mesterség, az ember vagy tudja, merre van az irány, vagy nem tudja. Térkép valójában azoknak kell, akik nem tudják.
Milyen tágas a világ, ha az egyik legkisebb pontjából kinézünk! És milyen kicsi, ha a világtérkép legnevesebb pontján állunk!
A politikai események magyarázatában a földrajznak nagyobb a szerepe, mint hinnénk. A térképek sok hosszas, elvont eszmefuttatást tesznek egy pillanat alatt magától értetődővé és kézzelfoghatóvá.
A döntéseket és eseményeket, a nemzetközi konfliktusokat és a polgárháborúkat csakis akkor érthetjük meg, ha a legkörültekintőbben számításba vesszük a reményeket, a félelmeket és a történelmi előítéleteket, s hogy mindezeket hogyan befolyásolják az egyént, a társadalmakat és az országokat formáló fizikai körülmények, vagyis maga a földrajz.
A táj, ahol élünk, mindig alakította az embert. Befolyásolta a háborúkat, hatással volt a hatalom működésére, a politikai folyamatokra és a világ majd minden szegletét elfoglaló embercsoportok társadalmi fejlődésére. A technológia látszólag áthidalja a népeket elválasztó fizikai és szellemi szakadékokat, de nagyon is könnyű megfeledkezni arról, hogy milyen sokat számít a földterület, ahol élünk, dolgozunk és felneveljük a gyermekeinket, s hogy a bolygónkon élő hétmilliárd ember vezetőinek döntéseit bizonyos mértékig meghatározzák a mindnyájunkat korlátok közé szorító folyók, hegységek, sivatagok, tavak és tengerek - ahogy ez a múltban is történt.
Egyetlen földrajzi tényező sem fontosabb a többinél. A hegyek nem lényegesebbek a sivatagoknál, a folyók a dzsungeleknél. Bolygónk különböző tájain más- és másfajta földrajzi adottságok játszanak döntő szerepet abban, hogy mit tehetnek meg és mit nem az ott élők.
A földrajz törvényeit, amelyeket oly jól ismert Hannibál, Szun-ce és Nagy Sándor, a mai vezetők sem hagyhatják figyelmen kívül.
Ha úgy húzzák meg a térképen a határvonalakat, hogy nem veszik figyelembe az adott terület földrajzi adottságait és a helyi kultúrák éppily fontos sajátosságait, azzal elvetik a későbbi viszályok magvait.
A földrajznak az emberi történelmet meghatározó tényezőként való értelmezése talán kissé sivár szemléletmód, meglehet, ezért nem kedvelik egyes értelmiségi körökben. Azt sugallja, hogy a természet hatalmasabb az embernél, és sorsunk fölött csak korlátozott mértékben rendelkezhetünk. Ám nyilvánvaló, hogy más tényezők is befolyásolják az eseményeket. Bárki értelmes ember beláthatja, hogy a modern technológia lassan megpuhítja a geográfia vastörvényeit.
Ha az ember az Alpok hóviharaiban didereg, vagy a Duna mellett várja, hogy visszahúzódjon az áradás, talán nem gondol Európa geográfiai adottságainak csodás voltára - ám ez a földrész más kontinensekhez képest nagyon is istenáldotta vidék. Ezek az adottságok tették lehetővé az első iparosodott nemzetállamok megszületését.
A földrajz (...) arra tanít, hogy ha nem küzdünk szüntelenül a "szabályai" ellen, azok fognak győzedelmeskedni fölöttünk.