Földrajzzal kapcsolatos idézetek
(60)
A tenger csak tenger, amíg le nem buksz a felszín alá, csak akkor pillantod meg a fajokat, a fenekét, a mélységeit és magasságait, amelyek egyedi vonásokat kölcsönöznek a tengereknek, ahogy a szárazföldön a sziklaformációk és az állatvilág teremtik meg a különböző területek variációit és egyedi jellemzőit.
Nem (...) túlságosan izgat (...) a térkép. A földrajz önkényes elképzelés, az ember azt hiszi, ha meghatároz egy helyet, arról már nem is mondhat többet.
Minden becsapódás, amely megrázta a Földet, mint egy hatalmas csengőt, minden törő-zúzó földrengés a tektonikus lemezek elmozdulása nyomán, minden szökőár és minden enyhe szellő hozzájárult az élet kialakulásához, mert felrázta az ősiszapot, és energiát adott át a prebiotikus vegyi anyagoknak, hogy egyesüljenek, reakcióba lépjenek és szaporodjanak. Ez a lüktetés pedig a mai napig zajlik.
A múlt nyomokat hagyott a Földön, nekünk csupán az a dolgunk, hogy megfejtsük a jelentésüket.
A határ és vidéke, bárhogy is nézzük, mindig sokkal izgalmasabb hely, mint az ország belseje. Varázslatos, bűvös térség, a kockázat, kaland titokzatos helye, ahol a táj és annak minden rezdülése feszültséggel van tele.
A térképírás, bár sokat kell tanulni hozzá, lényegében tanulhatatlan mesterség, az ember vagy tudja, merre van az irány, vagy nem tudja. Térkép valójában azoknak kell, akik nem tudják.
Milyen tágas a világ, ha az egyik legkisebb pontjából kinézünk! És milyen kicsi, ha a világtérkép legnevesebb pontján állunk!
A politikai események magyarázatában a földrajznak nagyobb a szerepe, mint hinnénk. A térképek sok hosszas, elvont eszmefuttatást tesznek egy pillanat alatt magától értetődővé és kézzelfoghatóvá.
A döntéseket és eseményeket, a nemzetközi konfliktusokat és a polgárháborúkat csakis akkor érthetjük meg, ha a legkörültekintőbben számításba vesszük a reményeket, a félelmeket és a történelmi előítéleteket, s hogy mindezeket hogyan befolyásolják az egyént, a társadalmakat és az országokat formáló fizikai körülmények, vagyis maga a földrajz.
A táj, ahol élünk, mindig alakította az embert. Befolyásolta a háborúkat, hatással volt a hatalom működésére, a politikai folyamatokra és a világ majd minden szegletét elfoglaló embercsoportok társadalmi fejlődésére. A technológia látszólag áthidalja a népeket elválasztó fizikai és szellemi szakadékokat, de nagyon is könnyű megfeledkezni arról, hogy milyen sokat számít a földterület, ahol élünk, dolgozunk és felneveljük a gyermekeinket, s hogy a bolygónkon élő hétmilliárd ember vezetőinek döntéseit bizonyos mértékig meghatározzák a mindnyájunkat korlátok közé szorító folyók, hegységek, sivatagok, tavak és tengerek - ahogy ez a múltban is történt.
Egyetlen földrajzi tényező sem fontosabb a többinél. A hegyek nem lényegesebbek a sivatagoknál, a folyók a dzsungeleknél. Bolygónk különböző tájain más- és másfajta földrajzi adottságok játszanak döntő szerepet abban, hogy mit tehetnek meg és mit nem az ott élők.
A földrajz törvényeit, amelyeket oly jól ismert Hannibál, Szun-ce és Nagy Sándor, a mai vezetők sem hagyhatják figyelmen kívül.
Ha úgy húzzák meg a térképen a határvonalakat, hogy nem veszik figyelembe az adott terület földrajzi adottságait és a helyi kultúrák éppily fontos sajátosságait, azzal elvetik a későbbi viszályok magvait.
A földrajznak az emberi történelmet meghatározó tényezőként való értelmezése talán kissé sivár szemléletmód, meglehet, ezért nem kedvelik egyes értelmiségi körökben. Azt sugallja, hogy a természet hatalmasabb az embernél, és sorsunk fölött csak korlátozott mértékben rendelkezhetünk. Ám nyilvánvaló, hogy más tényezők is befolyásolják az eseményeket. Bárki értelmes ember beláthatja, hogy a modern technológia lassan megpuhítja a geográfia vastörvényeit.