Idézetek a halálról
(2018)
A halál ellenében nem kell egy teljes saját élet, elég egy olyan, amely még nem ért egészen véget.
A végső boldogság és a legnagyobb szerencse az utolsó csepp boldogság. Ez akkor köszönt be, amikor meghalunk.
Mi azért tanulmányozzuk az univerzumot, hogy tudjunk, ugyanakkor végül csak egyvalamit tudunk meg valójában: azt, hogy minden véget ér... kivéve a halált és az időt.
Az utolsó embernek a Földön maradnia kell, ahol van (...). A férfi mindig is egy testetlen hang marad, egy szellemvándor. Aki egyedül fog meghalni.
A halál ellenében nem kell egy teljes saját élet, elég egy olyan, amely még nem ért egészen véget.
Ha túl sok a szemléltető anyag, hogy mások hogyan dobják be előbb a törülközőt nálad, akkor elhatalmasodik a félelem. Idővel annyira elhatalmasodik, hogy a megtévesztésig hasonlít az egykedvűséghez.
A végső boldogság és a legnagyobb szerencse az utolsó csepp boldogság. Ez akkor köszönt be, amikor meghalunk.
A végzet minden emberre kiszabta, hogy szellemével hasson embertársaira, környezetére. Aki ezt életében elmulasztotta, annak halála után kell véghez vinnie.
Isten útjai kifürkészhetetlenek az élők számára, a halál után viszont azt a kevés szabályt is felrúgja. Semminek sincs értelme.
Az a nap, amelytől annyira félsz, s amelyet utolsó napodnak hívsz: az örökkévalóság születésnapja.
Kegyetlen sorsunk semmit sem ád egészen ingyen, mintegy összezsugorítja, egyszerűsíti képességeinket, s félistenből sikeres vagy félsikeres vagy balsikeres halandókká csökkent mindnyájunkat.
Ne kicsinyeld le a halált, inkább derűs lélekkel fogadd, mint a természet akarata szerint történő dolgok egyikét.
A halálban (...) nincs semmi szörnyű. (...) Hogy azonban a halálról úgy vélekednek, hogy szörnyű, maga ez a tény szörnyű.