Idézetek a halálról
(1887)
Mindegy, akár harminc évvel, akár hetvennel halunk meg, mivel mindkét esetben és magától értetődőn, más férfiak és más nők tovább élnek, mégpedig sok-sok ezer esztendeig. Tulajdonképp semmi se világosabb. Mindenképp én halok meg, akár most, akár húsz év múlva.
Ha meghalok, az élet megy itt tovább a rendes kerékvágásban, minden olyan lesz, mint régen. (...) Valójában mindennek semmi jelentősége.
Minden elmulik, (...) de az élet halhatatlan és ezt kell szeretnünk szünet nélkül megújúló alakjaiban.
A halál valahogy helyrebillent dolgokat, igazságot tesz ott, ahol az élet nem menne semmire.
Nincs két ember, aki könnyebben tenne mély hatást egymásra és olvadna össze, mint egy öreg pap és egy öreg katona. Alapjában véve egyfajta ember a kettő. Az egyik a földi hazáért áldozta fel magát, a másik a mennyei hazáért; nincs köztük más különbség.
Minden ember értékes, akit eltemettek. Nem lehet helyettesíteni. Törékeny, halandó, ember. Pont, mint te.
Az életed végén vissza akarsz majd tekinteni, és tudni, hogy változást hoztál a világba. Maradt jele, bizonyítéka annak, hogy itt voltál. Mindannyian örökséget akarunk hagyni magunk után.
Amikor eltávozik az élők sorából az utolsó ember is, aki még emlékezett rá, a halott másodszor, és ezúttal véglegesen meghal, mintha soha nem is élt volna.
Mindaz, amiért az ember töri, hajtja magát ezen a földön, mulandó, a sok gürcöléssel, törtetéssel elért legdrágább földi kincseinket is a rozsda szétrágja, a moly megeszi.
Csak az élet létezik; a halál csak a látszat felszínén van jelen. A halál az univerzum eszköze, hogy eltakarítsa, ami már megszolgálta a célját, és utat nyisson a következő céloknak. Amikor a test bevégezte küldetését, gyengéden félreállítják.
Ha meg kell halni, nem védelmez meg tőle a bot. A halál hátulról, a keresztútnál vágja tarkón az embert, mint a házinyulat.
Senkinek nincs saját halála. Nem derül ki, mi a kedvenc illata, hol történt a legizgalmasabb szeretkezése, mennyire izzadt meg nyaranta, kedvelte-e a mosómedvéket, volt-e tyúkszem a lábán, nótázni szeretett-e vagy inni, esetleg részegen nótázni. Minden halottat egyenfazonra vágunk. Sorozatgyártás ez is, mint annyi minden.
Mint halott, már mindenki szent. Mert halottan soha senki még semmiféle bűnt nem követett el.
Én nem hiszek az "élet utáni életben". Megvan a magam meggyőződése arról, hogy mi lesz "azután". Molekulákká bomlunk: molekuláink az univerzumban keringenek majd.