Házassággal kapcsolatos idézetek
(1054)
Amikor a boldogító igen egy párt összehozott, az ördög a háttérben rendszerint már ott vigyorog.
Ádám egy oldalbordáját áldozta, hogy házastársát megszerezze. Hányan adnának ma négyet, hogy megszabaduljanak tőle!
Az a gondolat, hogy jobban járunk, ha egy és ugyanazon személlyel éljük le hátralevő éveinket, nem a lét természetes, időtlen igazsága, hanem egy hiedelem, amelyet igaznak akarunk tudni. Az, hogy lemondunk magányunkról, függetlenségünkről, sokkal nagyobb áldozat, mint a legtöbben gondolnánk. Hiszen, ha megosztjuk valakivel az élőhelyünket, az életünket, az nyilvánvalóan nehezebb, mint egyedül lenni. Sőt, mi több, a páros élet gyakorlatilag lehetetlennek tűnik, nem igaz? Hát nem képtelenség, hogy keresnünk kell magunknak egy másik embert, akivel aztán leéljük az egész életünket? Akivel együtt öregszünk, együtt változunk? Akit nap mint nap látunk, és nap mint nap reagálunk a hangulataira, igényeire?
A szerelem olyan sötét verem, amelyben az ember a házasság után érzi magát mélyebben.
Egy szerető olyan, mint a tej, egy menyasszony, mint a vaj, egy feleség, mint a sajt.
Házasodjál a magad fajtájából, mert ha előkelőbbek közül nősülsz, uraid lesznek, nem rokonaid.
A házasság és a bot, ellenkező dolgok az Ifjúnál és Öregnél. Az Ifjú kezében parádé a bot, de támasz a házasság; öregnél támasz a bot, de parádé a házasság.
A házasság kölcsönös szerelmen kezdődik, kölcsönös féltékenykedéssel folytatódik s kölcsönös közönyösségen végződik.
Vannak, akik jobban szeretik a gyereküket a párjuknál, és olyanok is, akik a párjukat szeretik jobban a gyereküknél. De egyikük se vallaná be soha.
A házasság olyan állapot, amely az emberiség háromnegyed részét boldogtalanná teszi.