Idézetek a hitről
(722)
A hit nekem azt jelenti, hogy ha hétszer elbukom, akkor nyolcadszor is felállok, és minden rossz ellenére sem veszítem el a reményt. A hitem belső tartást jelent.
Te vagy a vadász és te vagy a vad
s távol, a hatalmas: az is te magad.
Ő odafönn
merev csillámú közöny,
és sorsba burkolt lénye idelenn
rengés, mely sohasem pihen,
s a két arc: az Igaz és a Van
összefordul mámorosan,
mint a Nap meg a tenger
nézi egymást ragyogó szerelemmel.
Ha a hit egyszerű elemeken nyugszik, könnyen átlátható és megfogalmazható, akkor megérti a hülye is. Azaz a csoportunk mentálisan legegyszerűbb tagjai is képesek lesznek felfogni, és előírásai szerint cselekedni. Nagyon fontos dolog ez, mert annyi, de annyi a hülye, hogy ha ez nem lenne, akkor talán választásokat se lehetne nyerni.
Ha valaki elveszíti hitét Istenben, nem az fenyegeti, hogy semmiben sem hisz majd, hanem az, hogy mindenben.
Amit magasabb rendű belső énünk hinni akar, az valóság. Tudatunk aztán nem nyugszik addig, amíg szavakba nem önti.
Körülbelül olyan a helyzet, mint amikor egy hormonzavar miatt elhízott embert azzal akarnak lefogyasztani, hogy elmagyarázzák neki az egészséges táplálkozás elveit. A tömeg nem egyszerűen azért hisz a médium természetfölötti képességeiben, mert nem veszi észre a csalást. Ez is kell hozzá persze, de nem ez a lényeg. Elsősorban azért hisz, mert eleve hinni akar. A médiumok és jövendőmondók (...) olyasmit nyújtanak az embereknek, amit azok a tudománytól és általában a mai racionalitástól nem kapnak meg: érzelmi biztonságot.
Nem dönthetjük csak úgy el, hogy valami létezik, csak azért, mert minden reagál rá. Nem lehet csak úgy nevet adni valaminek és reménykedni, hogy igaz.
Abban hiszünk, hogy a természet törvényei szépek. De nem éppen hinni az, amit egy tudósnak nem szabad?
Az áldás akkor hat, ha az áldásadó hisz benne. Az átok akkor, ha a megátkozott elhiszi.
Csodák ott történnek, ahol hisznek bennük, és minél jobban hisznek bennük, annál gyakrabban fordulnak elő.
A csillagok állásának hatása egyáltalán nem metaforikus, mint ahogy az ásványok megdöbbentő pontossága sem, amellyel mindig megmutatják a mágneses sark irányát. A csillagok több ezer éven keresztül irányították a hajósokat és a kartográfusokat, több millió fényévnyi távolságból juttatták el hozzájuk üzenetüket. Ha a hanghullámok mozognak az éterben, valahol a galaxisban ott kell lebegniük a csillagok között az emberek zsoltárainak, litániáinak és fohászainak is.
- Hinni kellett istenben?
- Úgy kellett tenni, mintha hinnénk. Megtanultam, hogy ha hiszel valamiben, akkor az van. Ha nem hiszel, akkor nincs.