Idézetek a hitről
(737)
Hogy az életnek valójában mi is a lényege, azonos szintű hittitok, mint a születés vagy a halál. Furcsa, de nem tartozik ránk.
Bőségesen elég dolog sikerül véletlenül ahhoz, hogy meggyőzze azt, aki hinni szeretne.
Nappal higgy, amit hiszel, de éjjel érvelj a neked legkedvesebb állítások ellen! Ne csalj! A lehető legnagyobb átéléssel gondold úgy, hogy hiszed azt, amit nem hiszel! És ha nem sikerül lebeszélned magad meglévő hiedelmeidről, akkor jóval többet fogsz tudni arról, hogy miért hiszel abban, amiben hiszel.
Agyunk utálja, ha kiderül, hogy tévedett. (...) Megragad bármilyen apró bizonyítékmorzsát annak alátámasztására, amit amúgy is hiszünk, és lazán átlép azon a valószínűleg sokkal-sokkal nagyobb bizonyítékhalmon, ami arra utal, hogy talán mégis teljesen rossz nyomon járunk. Ez alapesetben megmagyarázza, miért szeretünk politikai nézeteinkkel nagyjából megegyező hírforrásból híreket fogyasztani.
Amint elhiszünk valamit, hajlamosak leszünk mindenáron ragaszkodni hozzá, függetlenül az igazságtól.
A legtöbb úgynevezett racionalizálásunk nem más, mint hogy érveket keresünk arra, amiben már eleve hiszünk.
Semmit sem jelent hitet tenni az életet objektiváló és felmagasztosító eszmék mellett, ha ennek semminemű hatása sincs egyéni életünk alakulására, hanem csupán ünnepélyes alkalmakra szól.
A túlvilágba vetett hit egy rosszindulatú téveszme, mivel alulértékeli a valódi életet, és eltántorít azoktól a tettektől, amelyek hosszabb, biztonságosabb és boldogabb életet biztosítanának.
Az istenkérdéshez való tisztességes közeledésnek a formája az, ha az ember nem állítja, hogy létezik. Azért nem állítja, mert úgysem tudja bizonyítani, nem csak másnak, de magának sem. (...) Az utóbbi kétszáz év valamirevaló elméi egész életüket abban a kétségbeesett magányban töltötték, hogy megpróbáltak nem kapaszkodni Isten létezésének a feltételezésébe. Ebből egyébként nem következik, hogy Isten, vagy amit így hívunk, nincs, de abban egész biztos vagyok, hogy tisztességesebb és magamra nézve gyümölcsözőbb, ha nem tételezem, mint ha tételezem.
Csak adj valamit az embereknek, amiben hajlandók hinni, (...) és a többség nem csak hogy simán beveszi, de ragaszkodni is fog hozzá, hogy ez az igazság. (...) A jó hírek már csak ilyenek. Az emberek szeretik elhinni őket.